INFORÁDIÓ
2022. október 1. szombat
Malvin

ensz

ukrajna

oroszország

diplomácia

ensz bt

Résztvevők az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén a világszervezet New York-i székházában 2022. február 21-én. Az ülést azt követően hívták össze, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét, és elrendelte, hogy orosz fegyveres erők biztosítsák a békét a két népköztársaság területén.

Ülésezett az ENSZ BT, parázs vita bontakozott ki

Infostart / MTI

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére, Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is "nyitott a diplomáciára". Számos további ország is elítélte az orosz lépéseket.

A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be. Azt már előre sejteni lehetett, hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést és nem ad ki nyilatkozatot, miután Oroszország vétójoggal rendelkezik.

Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. Kijelentette: "A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni" - fejtette ki a Nyugat kérésére szervezett találkozón.

Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget, ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást. "Tudjuk, hogy valójában milyenek" - mondta az amerikai diplomata.

Szerinte

ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen.

Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást - mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.

"Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyeck-medencében" - vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete.

A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják.

Hozzátette, Ukrajna 120 ezer fős katonai kontingenst összpontosított az oroszbarát szakadárokkal keletre húzódó kontaktvonal mentén, és felforgató csoportok hatoltak be vagy megpróbáltak behatolni a Donyeck-medencébe, hogy megtámadják a kritikus infrastruktúrát. Sürgette az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.

"Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok maradnak, függetlenül Oroszország kijelentéseitől és intézkedéseitől" - ezt már Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet mondta. Hangoztatta: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló döntését, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és hajtsa végre megszálló csapatainak azonnali és ellenőrizhető kivonását.

A feszült, kétórás találkozó végén az ukrán diplomata azt is mondta, hogy "az ENSZ beteg (...) a Kreml által terjesztett vírustól".

Rámutatott arra is, hogy a Luhanszk és Donyeck elismeréséről szóló hétfői moszkvai döntés

hasonlóságot mutat Oroszország 2008-as intézkedéseivel, amikor Dél-Oszétia és Abházia régiója elszakadt Grúziától.

A grúziai háborút követően Oroszország 2008-ban ismerte el az említett régiókat független államként. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy több ezer katonát állomásoztasson ott.

"Ma a Kreml szóról szóra bemásolta Grúzia 2008-as rendeletét" - mondta a nagykövet, miközben egy kinyomtatott dokumentumot tartott a magasba. "Semmi kreativitás" - tette hozzá. "A Kreml másológépe nagyon jól működik."

Az ülésen a Biztonsági Tanács több más tagja is elítélte Oroszország fellépését.

Írország nagykövete, Geraldine Byrne Nason élesen bírálta Moszkvát. "Oroszország egyoldalú lépései csak fokozzák a feszültséget" - mondta.

Franciaország számára Oroszország "a halogatás és a konfrontáció útját választotta" - panaszolta Nicolas de Riviére francia nagykövet.

Indiai kollégája, T.S. Tirumurti "mély aggodalmának" adott hangot, és önmérsékletre szólított fel minden oldalt, a brit nagykövet, Barbara Woodward azt követelte, hogy Oroszország "vonuljon vissza", Brazília képviselője pedig "azonnali tűzszünetre" szólított fel Kelet-Ukrajnában.

Az állandó BT-tag Kína nem ítélte el kifejezetten Oroszországot. "Minden országnak békés eszközökkel kell megoldania a nemzetközi vitákat az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban" - mondta Csang Csu nagykövet, és felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Egyben elszólította az ukrajnai vitában érintett kulcsfontosságú feleket, hogy "folytassák a párbeszédet és a konzultációt, és keressenek ésszerű megoldásokat".

Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018