Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Orosz külügyi szóvivő: a minszki megállapodások többé nem aktuálisak

Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva.

"Abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta" - felelte a szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország kilépett-e a Minszk-2 megállapodásból.

Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. Mint mondta, az orosz diplomácia mindenkit, akinek közvetlenül vagy közvetve köze lehetett a valóra váltásukhoz, megpróbált ebbe az irányba befolyásolni.

A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és "önkéntesek" támogatásával állították meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este az orosz lakossághoz intézett televíziós üzenetben jelentette be, hogy Moszkva elismeri a két délkelet-ukrajnai régió függetlenségét. A szakadár területek vezetőivel barátsági, együttműködési és együttműködési megállapodást írt alá.

A szerződést a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" parlamentje kedden ratifikálta, és a nap folyamán ezt meg fogja tenni az orosz törvényhozás is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×