eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve nyilatkozik 2021. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Ezt hagyta örökül Merkel Németországnak és Európának

Egy korszak ért véget: Angela Merkel 16 év után adta át a kancellári stafétát.

Az egykori keletnémet kutató kancellársága négy amerikai és francia elnök, öt brit miniszterelnök és nyolc olasz miniszterelnök hivatali idejét fedte le. Rekord hosszúságú időt töltött el Németország élén, számos krízist kezelt, női példaképpé vált és a nyugati értékek védelméről sem feledkezett meg. Munkásságát dicséret mellett időnként kritikai is illette: a Euronews cikke legfontosabb örökségeit veszi számba.

Merkel volt az első keletnémet, egyben az első női kancellár: mindkét csoport meglehetősen alulreprezentált volt az országban. Merkel hatása tagadhatatlan arra, ahogyan ez megváltozott – az új német kormányban több lesz a női miniszter, és több a keletnémet is. A külügyi és a védelmi tárcát Annalena Baerbock és Christine Lambrecht révén nők irányítják majd.

Képzett krízismenedzser volt

"Hírnevet szerzett magának olyan emberként, aki nagyon jól felkészült, aki mindenkivel tárgyal és minden oldalt megdolgoztat, amíg egy konszenzusos megállapodás nem kerül az asztalra" – mondja Rafael Loss, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa.

"Ezt láthattuk a pénzügyi válság és a migrációs válság idején, de képes volt az európaiakat is egy oldalon tartani az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban a Krím annektálása és Ukrajna lerohanása miatt. Erre valószínűleg kevesen számítottak 2014-ben" – tette hozzá

Kritizálják ugyanakkor, hogy Emmanuel Macronnal szemben sosem artikulált víziót az unióról: nagyon jó taktikus, de stratégiai hozzáállás nélkül.

A menekültválság kezelése

A Deutsche Wellének adott interjújában arra a kérdésre, hogy mely válságok jelentették számára a legnagyobb személyes kihívást, Merkel a koronavírus-járványt és menekültválságot nevezte, melyet nem is szeret válságként aposztrofálni.

"Igen, megoldottuk" – mondta Merkel, és elismeri, hogy voltak olyan helyzetek, amelyek nem alakultak tökéletesen, de összességében elégedett azzal, amit a menekültekkel elért.

A politikai szélsőségek alól kihúzta a szőnyeget

Merkel egyik gyakran figyelmen kívül hagyott öröksége, hogy a politikai szélsőségek mindkét oldalon teret vesztettek kancellársága alatt: az idei szeptemberi választáson

mind a szélsőjobboldali AfD, mind a szélsőbaloldali Die Linke képviselői helyeket veszített a parlamentben 2017-hez képest.

Matthias Matthijs, a Johns Hopkins University professzora szerint Merkel racionális, konszenzusorientált politikai stílusa megmagyarázza, miért nem oly vonzó már sok honfitársának a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal.

"Megtalálta azt a kormányzási stílust és kormányzati utat, amely szerintem a legtöbb német számára elfogadható volt" – mondja. A CDU-n belül ugyanakkor töréseket okozott a menekültekhez való hozzáállása.

Kritika is illette

Gyakran kritizálják ugyanakkor azért, hogy az autokrata vezetőket túlságosan elfogadta, legyen szó Oroszországról vagy Kínáról. Ugyanígy Európán belül is szemet hunyt ezen irány fölött: inkább egyben akarta tartani a blokkot. Szociális ügyekben hazáján belül nem tett nagy előrelépéseket, klímapolitikája pedig kezdetben nagyon szigorúnak tűnt, de később ebből visszakozott jócskán.

Scholz tovább viszi örökségét

A szakértők szerint Olaf Scholz készen áll arra, hogy stílusában és tartalmában is átvegye Merkel örökségének nagy részét.

"Ha az utódját nézzük, szerintem ez a legnagyobb bók örökségének. Scholz egy másik pártból érkezve alakította magát olyanná, hogy méltó örököse legyen'" – jegyzi meg Matthijs. Még Angela Merkel jellegzetes, maga előtt összekulcsolt kezei által fémjelzett pózát is felvette egy magazin fotózása kedvéért.

Loss szerint

Scholz menedzseri stílusú politikát visz, akárcsak Merkel:

azokat a trendeket fogja tovább vinni, melyek Merkel kancellárságának utolsó négy évében jelentek meg. Távolodik Kínától és az orosz energiafüggőségtől, a klímavédelem fontosabb lesz és a bankunió is lehetségessé válhat személye által.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×