Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kézenfekvő, hogy ki lehet az energiaválság nyertese

Deák András szakértő szerint mindenféle rosszat elmondunk az oroszokra, de közben Európa kérleli is őket – egyelőre.

Moszkva lehet az energiakrízis nyertese; a Fitch nemzetközi hitelminősítő szerint a kőolaj és a földgáz magas ára miatt az orosz költségvetésbe idén a tavalyinál akár 50 milliárd dollárral több bevétel folyhat be.

Deák András Oroszország-szakértő szerint Moszkva ezen jövőre kaszálhat igazán nagyot.

"Ez nagy bevétel, amelynek egy részét az orosz költségvetés általában lefölözi" - fogalmazott.

Persze, kérdés, hogy a bevétel "mihez képest" nagy; a 2020-as bázis igen alacsony, ehhez a szakértő szerint hasonlítani sem érdemes a mostani bevételt, a járvány idején beestek mind az olaj-, mind a gázárak, a 2019-es viszonyítás viszont már annál érdekesebb.

"Nagyjából ugyanott lesznek most az olaj- és gázárbevételek, mint akkor, talán egy kicsivel fölötte. Éves átlagárakat kell nézni, ezt az árat az év eleji lefelé húzza.

Igazán nagy árbevételre jövőre tehet szert Oroszország"

- húzta alá Deák András.

Közben az Északi Áramlat 2 új vezeték üzemeltetésén megy a vita: az unió azt mondja, ugyanaz nem üzemeltetheti a csővezetéket, mint akitől a gáz származik, márpedig a vezeték esetében mindkét szereplő a Gazprom.

A helyzet nem egyszerű, mert - mint Deák András megjegyezte - "minden szempontból minden rosszat elmondunk az oroszokra, de közben kérleljük is őket, hogy adjanak több gázt az Európai Uniónak, vagyis az üzenet kissé 'gyere ide, takarodj', de az oroszok előbb-utóbb úgyis a saját érdekeiket fogják érvényesíteni".

Piaci áregyensúlyt az ázsiai LNG megjelenése hozhatna hosszabb távon,

igaz, Deák András szerint egy magasabb árszinten, akkor már "az oroszok is beadhatják a derekukat".

Hosszabb távon szerinte az oroszok nem fognak segíteni Európának, az öreg kontinens ugyanis Oroszország nélkül kívánja megoldani az energiaellátást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. július 5. 14:20
×
×