Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Az al-Kaida és az Iszlám Állam újjáalakulásától tartanak

Az Egyesült Államok afganisztáni katonai kivonulása volt a téma egy képviselőházi bizottságban.

"Reális lehetőség van arra", hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetek 2022 tavaszán "újjáalakulhatnak" Afganisztánban - jelentette ki Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán, az amerikai képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságában tartott meghallgatásán.

Milley szerint az afganisztáni terrorfenyegetettség jelenleg kisebb, mint 2001. szeptember 11-én volt, de - ahogy fogalmazott - "meg lehet teremteni a feltételeket az al-Kaida és az ISIS újjáalakulásához". "Reális lehetőség a nem túl távoli jövőben - 6, 12, 18, 24, 36 hónap alatt - az al-Kaida vagy az ISIS újjáalakítása" - tette hozzá a tábornok.

Lloyd Austin védelmi miniszter - akit szintén meghallgatott a bizottság - egyetértett Milley megjegyzéseivel. Úgy fogalmazott:

"egyértelműen fennáll a lehetősége, hogy ezek a csoportok újraépítik magukat",

miután az amerikai katonai erők elhagyták az országot. "A terrorista szervezetek most kormányzattal nem rendelkező területeket keresnek, ahol képezhetik és felszerelhetik magukat és megerősödhetnek. Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy ez itt is megtörténhet" - tette hozzá a Pentagon vezetője.

Az Egyesült Államok katonai kivonulása Afganisztánból augusztus 31-én fejeződött be, miután több mint 124 ezer személyt - köztük 6 ezer amerikai állampolgárt - evakuáltak Kabulból. A jelenlegi hivatalos adatok szerint legalább száz amerikai állampolgár és ezer afgán segítő maradt Afganisztánban. Emiatt az Egyesült Államokban éles kritikák érték Joe Biden elnök kormányát.

A védelmi miniszter szerdán azt mondta: "külügyminisztériumi döntés" volt, hogy nem kezdték meg hamarabb a kimenekítést. Austin szerint a vezető amerikai tisztségviselőket arra figyelmeztette az Asraf Gáni államfő vezette afgán kormány, hogy ha túl gyors ütemben vonják ki a civileket az ázsiai országból, az a kormány összeomlását okozná. "Ezt meg akartuk akadályozni" - tette hozzá a tárcavezető.

Mike Rogers, Alabama állam republikánus képviselője, aki egyben a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának vezetője is, az afganisztáni kivonulást "rendkívüli katasztrófának", Bident pedig "téveszmésnek" nevezte. A képviselő az elnököt okolta a kudarcért, amelynek során az amerikai haderő 13 tagja életét vesztette. Rogers szerint Biden "félrevezette az amerikai népet", amikor megígérte, hogy a katonák Afganisztánban maradnak, amíg minden amerikai el nem hagyja az országot. "Ez nem rendkívüli siker volt, hanem rendkívüli katasztrófa. Ez úgy fog bekerülni a történelembe, mint az amerikai vezetés egyik legnagyobb kudarca" - fogalmazott.

Kedden Milley tábornok, szenátusi meghallgatása során arról számolt be, hogy azt tanácsolta Biden elnöknek, hagyjanak legalább 2500 katonát az ázsiai országban, hogy ezzel megakadályozzák a tálibok gyors hatalomátvételét. Biden azonban ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyta.

A képviselőházi bizottság republikánus tagjai a szerdai meghallgatáson - Milley keddi nyilatkozatára hivatkozva - azt állították: az amerikai elnök nem mondott igazat egy múlt hónapban, az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban, amelyben letagadta, hogy a katonai tanácsadói arra kérték volna, maradjanak az amerikai csapatok Afganisztánban. "Senki nem mondta ezt nekem, ahogy emlékszem" - mondta akkor Biden.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×