eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Philadelphia, 2020. augusztus 4.Rendőr siet a térdig érő vízben egy elakadt járművezetőnek segíteni az Ézsaiás trópusi vihar elvonulása után Philadelphiában 2020. augusztus 4-én. Pennsylvania államban a vihar számos településen áradásokat okozott.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Slocum

Új megoldásokkal kísérleteznek a halálos villámárvizek ellen

A klímaváltozás egyre gyakrabban hoz szélsőséges időjárási viszonyokat, ezért az Európa alacsonyabb területein fekvő városoknak fel kell készülniük arra is, hogy gyakrabban kell majd áradásokkal megbirkózniuk.

Kutatások szerint a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami utat nyit a hirtelen lezúduló özönvízszerű esőzéseknek. Ezek aztán a vizek kiöntését okozzák, ahogyan azt az elmúlt héten Belgiumban és Németországban is láthattuk. A keletkezett károk és az emberéletben esett veszteségek hatására sok helyen gondolkoznak azon, mit lehetett volna tenni az árral szemben – Németországban ugyanis a legsúlyosabban sújtott területeket felkészületlenül érték az áradások.

Sokféle megoldás létezik, melyekből a Euronews kiemelte Hamburg példáját: a német városban a HafenCity nevet viselő, új városrészt magasabbra emelik, mint amelyen a többi rész fekszik. Nem gátakkal akadályozzák meg tehát azt, hogy a víz betörjön lakott területre, hanem magasabb alapra építik a házakat, melyek így nyolc méterrel tengerszint fölött találhatók. HafenCitynek 15 ezer lakosa lesz a tervek szerint.

Jó példák sora létezik

Velencében régóta ismert az acqua alta jelensége: az áradások miatti magas vízszint időnként még vonzotta is a turistákat, de miután 2019-ben komoly károkat is okozott, újra napirendre került az egyébként már 1984-ben felvázolt árvízvédelmi projekt, a Mose. Ennek keretében víz alatti gátakat építenének, amelyeket csak akkor emelnek meg, amikor az Adriai-tenger felől érkező ár magasra emelné a vízszintet.

Késlekedés, korrupció és aggályok miatt a projekt megvalósulása egyre csak tolódik.

Manchesterben hasonló logika révén hoznak létre úgynevezett "szivacsparkot": a West Gorton Parkot annak érdekében hozták létre, hogy lassan nyelje el az esővizet ahelyett, hogy gyorsan bekerülne a szennyvízelvezető-rendszerbe. A 2020 júniusában az EU által finanszírozott GrowGreen kezdeményezés részeként megnyíló parkot vizet ivó parknak nevezik, mivel a környező utcák árvizeit egy sor csatornán keresztül a kifejezetten erre a célra kialakított esőkertekbe tereli.

A holland példa

A hollandiai Rotterdam, Európa legnagyobb kikötője a Rajna, a Maas és a Schelde összefolyásánál, kilencven százalékban a tengerszint alatt fekszik. Ennek a városnak más a célja: 2025-re "klímabiztos" akar lenni. Az árvizekkel szemben ellenállóbbá válás magában foglalja a part menti gátak és a viharhullámok elleni védelem megerősítését, valamint a folyópartok és a tetők zöldítését, miközben a garázsokat, parkokat és kerteket ideiglenes víztározókká alakítják át, amikor a vízszint megemelkedik.

Vannak ugyanakkor olyan mérnökök is, akik szerint

a természet segítségét kell igénybe venni

az árvízvédelmi rendszerek működtetéséhez: Hollandia a Rajna, a Maas, a Waal és az IJssel folyókra kiterjedő Helyet a folyónak elnevezésű programon is dolgozik. A terv a folyómedrek kiszélesítése és mélyítése révén megvédi a közeli városokat és településeket az áradásoktól: extra vízcsatornákat hoztak létre, az árvízveszélyes épületeket eltávolították és további tárolómedencéket hoztak létre. Amikor a vízszint megemelkedik, a helyi gazdákkal együttműködve szándékosan elárasztják a mezőgazdasági területeket.

Minden szinten fontos kérdés

Hollandia vízgazdálkodási infrastruktúrája egyébként is a világ legjobbjai közé tartozik a CNN szerint - beleértve a két futballpálya méretű, mozgatható karokkal ellátott óriási falakat, a part menti dűnéket, amelyeket évente mintegy 12 millió köbméter homokkal erősítenek meg, és olyan egyszerű intézkedéseket, mint amikor gátak és a folyók medrének vagy padlójának leengedésével és partjainak kiszélesítésével adnak nagyobb teret a duzzadáshoz.

A holland rendszer erőssége nagyrészt szervezettségében rejlik. Az ország infrastruktúráját egy kizárólag a vízzel foglalkozó kormányzati ág, a Közmunka és Vízgazdálkodási Főigazgatóság irányítja, amely mintegy 1500 kilométernyi mesterséges védművet tart karban. Emellett helyi árvízvédelmi hatóságok hoznak döntéseket a vízvédelemről. A vízgazdálkodási hivatal honlapja egyszerűen és világosan összefoglalja, hogy mit tesznek: "Több eső esik, a tenger emelkedik, és a folyóknak egyre több vizet kell elvezetniük. A magas vízállás elleni védekezés egzisztenciális jelentőségű, és az is marad".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×