Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Októberben tárgyalják a jogállamisági ügyet

Gyorsított eljárásban hoz ítéletet az Európai Bíróság.

Az Európai Bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar–lengyel közös beadványt – írja a hvg.hu. Október 11-12-én tartanak tárgyalást, ahol a keresetet benyújtó magyar és lengyel kormány, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlament és az Európai Tanács fejtheti ki álláspontját.

Várhatóan ősszel ítélet is születik az ügyben – írja a portál.

Az uniós pénzügyi forrásokat védelmezni hivatott jogállamisági feltételrendszer január 1-jén lépett életbe, azonban a kormányok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország a bíróság elé nem viszi az ügyet, és a bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó útmutatóját.

Március végén Magyarország és Lengyelország az uniós bírósághoz fordult. Az Európai Parlament ugyanebben az időben elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint az Európai Tanácsnak következtetései nem rendelkeznek törvényi erővel.

A testület a bizottság számára június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként. A bizottság akkor gyorsított eljárást kért a bíróságtól a magyar-lengyel kereset ügyében.

Az Európai Parlament csütörtökön - korábbi állásfoglalást megerősítve - felszólította elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot.

Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken abszurdnak minősítette, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerült egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a testület, most azonban az unió történetének „egyik legfontosabb és legbonyolultabb” jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×