eur:
395.42
usd:
364.53
bux:
65618.14
2024. március 19. kedd Bánk, József
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2020. július 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Yves Herman

Irányváltás Brüsszelben: az mRNS-vakcinákban látja a jövőt az Unió

A vektortípusú oltóanyagok végleges ejtéséről egyelőre nincs bejelentés, de új tárgyalást csak a géntanuló verziók vásárlása kapcsán kezdtek.

Az Európai Bizottság tárgyalást kezdett a BioNTech/Pfizzerrel arról, hogy a cég 2023-ig összesen 1,8 milliárd adag szérumot adhatna el az Európai Unió tagállamainak. A hírt maga Ursula von der Leyen jelentette be, leszögezte egyúttal, hogy a testület a jövőben az mRNS-típusú vakcinák beszerzését tekinti prioritásnak.

A Bizottság elnöke ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a jövőben az immunitás megerősítéséhez további beoltásra lehet majd szükség, miközben számolni kell újabb vírusvariánsok megjelenésével is. Ezek kezeléséhez viszont olyan szerekre van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a változó kihívásokhoz.

„Mindezt szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy

olyan technológiákra kell összpontosítanunk a jövőben, amelyek már bizonyítottak. Az mRNS-típusú vakcinák egyértelműen ilyenek”

– szögezte le nyilatkozatában a brüsszeli testület német elnöke.

A szervezet védekezését erősítő gének felé kódolt üzenetet közvetítő RNS-technológia, ami egyébként egy teljesen új fejlesztés, eddig

  • a BioNTech/Pfizer,
  • a Moderna és
  • a CureVac

esetében tűnt fel.

Von der Leyen nyilatkozatára azt követően került sor, hogy az AstraZeneca után a Johnson & Johnson oltóanyaga esetében is eseti vérrögképződést tapasztaltak.

Szerdán mindezek kapcsán az olasz La Stampa már jóformán tényként közölt olyan értesülést, miszerint az Európai Bizottság úgymond a tagállamok többségének egyetértésével a vírusvektoros technikát alkalmazó szérumgyártókkal nem fogja megújítani szerződését a jelenlegi megrendelések kifutása után.

A bizottsági elnök nyilatkozatát sokan voltaképpen az értesülés megerősítésének minősítették, amit azonban az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli lapjelentések szerit szükségesnek tartott annyiban árnyalni, hogy közölte:

a 2022-es és az azt követő időszakra készülve egyelőre „még minden opció nyitva van”.

Megfigyelők megjegyzik, hogy mindaddig, amíg a brüsszeli testület nem rendelkezik valamennyi főváros jóváhagyásával ez ügyben, nem jelenthet be tényként olyan döntést, amihez EU-tagállami mandátumra van szüksége.

A lehetséges irányváltás mindenesetre így is azonnal élénk visszhangot váltott ki, média- és politikai közegben egyaránt. Az EUobserver és a Politico visszatérően idézte például Pieter Liese európai parlamenti képviselőt, a legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivőjét – maga is orvos –, aki a lehetséges lépést egyértelműen „helyes irányként” értékelte.

Mint fogalmazott: bár nem kétséges, hogy a jelenleg még milliószám használt AstraZeneca és Janssen is „jó vakcinák”, amiket célszerű bevetni ahhoz, hogy nyárig a járvány nagyját ellenőrzés alá vonják, ám

„a jövő az mRNS-oltóanyagoké”

– mutatott rá, tekintettel mindenekelőtt a gyorsan váltakozó vírusmutációkhoz való alkalmazkodóképességükre.

További szempontnak számít, hogy a tapasztaltak után kívánatosnak tűnik olyan szer használatára alapozni a jövőbeni európai védekezést,

amelyek gyártásánál a komponensek meghatározó hányadát európai (uniós) területen készítik

– mutattak rá a továbbiakban brüsszeli illetékesek. A Moderna ugyan amerikai, de a részben német fejlesztésű Pfizer európai gyártása lényegében megoldott, és hasonló a helyzet a CureVac esetében is.

Az Európai Unión kívüli gyártóktól való függés ismert módon komoly ellátási problémákat okozott a brit-svéd AstraZeneca esetében, amit a napokban megfejelt az amerikai Johnson & Johnson szállítmányok – további biztonsági tesztelésekre hivatkozó – leállítása. A cégtől az év végéig 200 millió adag szállítását várják, opcionális további 200 millió dózis megrendelésének a lehetőségével.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Átfogó orosz hadjárattól tart Ukrajna, Európa háborúra készül - Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Átfogó orosz hadjárattól tart Ukrajna, Európa háborúra készül - Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Páncélozott harcjármű-koalíciót alapított Németország és Lengyelország, ismét téma az ukrán haderő tankokkal való felfegyverzése. Közben Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor Ukrajnába látogatott, ahol arról beszélt, hogy hamarosan megegyezhet a két nagypárt Ukrajna támogatásáról. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy látja: eljött az idő, hogy Európa felkészüljön a háborúra. Ukrajna közben egy átfogó orosz offenzíva elhárítására készül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×