18 °C
Az Európai Bizottság tárgyalást kezdett a BioNTech/Pfizzerrel arról, hogy a cég 2023-ig összesen 1,8 milliárd adag szérumot adhatna el az Európai Unió tagállamainak. A hírt maga Ursula von der Leyen jelentette be, leszögezte egyúttal, hogy a testület a jövőben az mRNS-típusú vakcinák beszerzését tekinti prioritásnak.
A Bizottság elnöke ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a jövőben az immunitás megerősítéséhez további beoltásra lehet majd szükség, miközben számolni kell újabb vírusvariánsok megjelenésével is. Ezek kezeléséhez viszont olyan szerekre van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a változó kihívásokhoz.
„Mindezt szem előtt tartva nyilvánvaló, hogy
olyan technológiákra kell összpontosítanunk a jövőben, amelyek már bizonyítottak. Az mRNS-típusú vakcinák egyértelműen ilyenek”
– szögezte le nyilatkozatában a brüsszeli testület német elnöke.
A szervezet védekezését erősítő gének felé kódolt üzenetet közvetítő RNS-technológia, ami egyébként egy teljesen új fejlesztés, eddig
- a BioNTech/Pfizer,
- a Moderna és
- a CureVac
esetében tűnt fel.
Von der Leyen nyilatkozatára azt követően került sor, hogy az AstraZeneca után a Johnson & Johnson oltóanyaga esetében is eseti vérrögképződést tapasztaltak.
Szerdán mindezek kapcsán az olasz La Stampa már jóformán tényként közölt olyan értesülést, miszerint az Európai Bizottság úgymond a tagállamok többségének egyetértésével a vírusvektoros technikát alkalmazó szérumgyártókkal nem fogja megújítani szerződését a jelenlegi megrendelések kifutása után.
A bizottsági elnök nyilatkozatát sokan voltaképpen az értesülés megerősítésének minősítették, amit azonban az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli lapjelentések szerit szükségesnek tartott annyiban árnyalni, hogy közölte:
a 2022-es és az azt követő időszakra készülve egyelőre „még minden opció nyitva van”.
Megfigyelők megjegyzik, hogy mindaddig, amíg a brüsszeli testület nem rendelkezik valamennyi főváros jóváhagyásával ez ügyben, nem jelenthet be tényként olyan döntést, amihez EU-tagállami mandátumra van szüksége.
A lehetséges irányváltás mindenesetre így is azonnal élénk visszhangot váltott ki, média- és politikai közegben egyaránt. Az EUobserver és a Politico visszatérően idézte például Pieter Liese európai parlamenti képviselőt, a legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivőjét – maga is orvos –, aki a lehetséges lépést egyértelműen „helyes irányként” értékelte.
Mint fogalmazott: bár nem kétséges, hogy a jelenleg még milliószám használt AstraZeneca és Janssen is „jó vakcinák”, amiket célszerű bevetni ahhoz, hogy nyárig a járvány nagyját ellenőrzés alá vonják, ám
„a jövő az mRNS-oltóanyagoké”
– mutatott rá, tekintettel mindenekelőtt a gyorsan váltakozó vírusmutációkhoz való alkalmazkodóképességükre.
További szempontnak számít, hogy a tapasztaltak után kívánatosnak tűnik olyan szer használatára alapozni a jövőbeni európai védekezést,
amelyek gyártásánál a komponensek meghatározó hányadát európai (uniós) területen készítik
– mutattak rá a továbbiakban brüsszeli illetékesek. A Moderna ugyan amerikai, de a részben német fejlesztésű Pfizer európai gyártása lényegében megoldott, és hasonló a helyzet a CureVac esetében is.
Az Európai Unión kívüli gyártóktól való függés ismert módon komoly ellátási problémákat okozott a brit-svéd AstraZeneca esetében, amit a napokban megfejelt az amerikai Johnson & Johnson szállítmányok – további biztonsági tesztelésekre hivatkozó – leállítása. A cégtől az év végéig 200 millió adag szállítását várják, opcionális további 200 millió dózis megrendelésének a lehetőségével.
