A húsvéti ünnepek közeledte láthatóan nem tudta előidézni a sokak által várt nyitást az európai országok elsöprő többségében, ellenkezőleg, a tendencia a legtöbb helyen éppen hogy a szigorítás.

Napi halálozási rekordot jelentettek Lengyelországból (653 elhunyt), Magyarországról (302), Ukrajnából (407) és Olaszországból (529) miközben az áldozatok számának növekedését regisztrálták a közelmúlthoz képest Németországban (itt egyes tartományokban negatív rekordok is születtek), továbbá Olaszországban, Spanyolországban, vagy például – immár hetedik hete, minden alkalommal felülmúlva az előző hetit, a legutóbbi növekmény 13 százalék volt hét nap alatt – Hollandiában, továbbá Törökországban.

Az esetek többségében

változatlanul a fertőzés minden korábbinál gyorsabb terjedését tekintik a leginkább aggasztónak

– ez különösen Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, továbbá Ukrajnában és Törökországban kiemelt téma –, miként láthatóan ugyanezért szánta el magát a beígért ünnepi könnyítés helyett szerdán inkább szigorításra a svéd kormány is.

Történelmi lépés jöhet Franciaországban

Franciaországban este 8 órára egyenesen államelnöki bejelentést konferáltak be, ami várakozások szerint jó eséllyel elrendeli majd az iskolák átmeneti bezárását is. Ez különösen azért számít francia földön vízválasztónak, mert Macron elnök egyik visszatérően emlegetett járványkezelési vívmányának számított, hogy Franciaországban a covid eddigi története alatt még nem függesztették fel az iskolák működését.

Amikor Franciaországban is kezdett kiteljesedni a mostani harmadik hullám, a hatóságok az utolsó percig azt ígérték, hogy az iskolák működésén ezúttal sem változtatnak majd, de mint végül kiderült, ez a hozzáállás egyre kevésbé maradt tartható. Az elmúlt hónapban a 18 éven aluliak fertőzöttsége hétről-hétre 28 százalékkal nőtt, úgyhogy immár az oktatási szakma kezdte el követelni a tanintézmények bezárását.

De többnyire máshol is

újabb korlátozások elrendelésével közelítenek az ünnepi hétvégéhez.

Spanyolországban immár minden nyilvános helyen kötelezővé tették a maszkviselést (ez eddig csak ott volt elvárás, ahol nem lehetett szavatolni az emberek között a kétméteres távolság megtartását – más kérdés, hogy ehhez képest a közelmúltban Barcelonából például tömeges köztéri partikról is érkeztek fényképes beszámolók).

Olaszországban

minden EU-országból érkezőnek 5 napos kötelező karantént írnak elő,

ami után tesztelésnek is alá kell vetniük magukat.

Németországban a járványtól leginkább sújtott két tartomány – Bajorország és Baden-Wurttemberg – miniszterelnökei (a bajor Markus Söder kormánypárti keresztényszocialista politikus, a baden-württembergi Winfried Kretschmann az ellenzéki zöldekhez tartozik) közös levélben szorgalmazták, hogy a szövetségi köztársaság további 14 tartományában is kövessék az Angela Merkel kancellár által kért korlátozások és szigorítások bevezetését. Hamburgban éjszakai kijárási korlátozást (21 órától reggel 5 óráig) vezetnek be péntektől egyelőre április 18-ig.

Belgiumban külön csavart jelentett a járványügyi intézkedések menetében, hogy a belga legfelső bíróság törvénytelennek minősítette – mivel ítélete szerint nélkülözi a kellő jogalapot – a belga szövetségi kormány korlátozó intézkedéseit (az iskolabezárástól az adott időszakra szóló kijárási tilalom elrendeléséig).

A helyzet hátteréhez tartozik, hogy a De Croo-kormány voltaképpen kezdeményezett egy „járvány-törvényt” a szövetségi parlamentben, amit azonban az eddig még nem szavazott meg, így a kormány rendkívüli kormányhatározat formájában vezette be, amit azonban egy flamand jogvédő csoport a bíróságnál megtámadott.

A bírák 30 napot adtak a kormánynak a szükséges jogalap megteremtéséhez, vagy utána napi pénzbírságot kell fizetnie.