A két éven belül negyedik parlamenti választáson nyolcvan százalékos feldolgozottságnál a Netanjahu kormányfőségét elfogadó pártok Naftali Bennet pártjával együtt megszerezték a képviselői helyek többségét, de rendkívül szoros versenyben csak 62 helyet a kneszet százhúsz mandátumából.

A Raam nevű muszlim hagyományőrző arab párt saját számításai alapján, – a választási helyiségekben a szavazatszámlálásnál jelen lévő képviselőik adatai szerint – átlépte a választási küszöböt, de ezt egyelőre a szavazatszámlálás nem igazolta.

Ha valóban bejutottak a parlamentbe, akkor négy képviselőjükkel átrendezhetik a pártok erőviszonyait, és Naftali Bennet Jobbra (Jamina) nevű jobboldali nacionalista pártja mellett ők is "királycsinálóvá" lépnek elő, vagyis meghatározhatják, hogy a Netanjahut támogató, vagy őt ellenző pártok csoportja alakíthat-e kormányt.

Bennet a választási kampányban többször kijelentette, hogy nem kötelezi el magát sem a Netanjahut támogató jobboldali-vallásos tábor, sem az ellene összefogó pártok, a "demokrata tömb" mellett, de aláírt egy olyan kötelezvényt is, hogy nem hajlandó olyan kormányba belépni, amelyet a Netanjahu kormányfői szerepét ellenző Van Jövő (Jes Atíd) nevű legnagyobb ellenzéki párt élén álló Jaír Lapid vezet.

A Raamot vezető Manszúr Abbász sem állt ki korábban egyik oldal mellett sem, hanem azt ígérte, hogy majd az eredmények ismeretében, a szavazótáborának kedvezőbb ajánlatot kínáló miniszterelnök-jelöltöt választja.

A 12-es és a 13-as kereskedelmi televíziók hírmagyarázói úgy vélik, hogy

a szoros eredmények alapján várhatóan ismét patthelyzet alakulhat ki, és valószínűnek tűnik egy újabb, ötödik választás.

Két éven belül azért tartottak negyedszer parlamenti választásokat Izraelben, mert a pártok jelentős része nem hajlandó belépni olyan kormányba, amelyet a korrupciós ügyek miatt bíróság elé állított Benjámin Netanjahu, a kormányzó jobboldali Likud párt elnöke vezet. Sem Netanjanu nem tudott létrehozni többségi koalíciót, de az ellenzék sem volt képes kormányt felállítani.

Tavaly márciusban, a harmadik választás után a centrista Kék-Fehér párt élén álló Beni Ganz feladta legfőbb választási ígéretét, és koalíciós megállapodást írt alá Netanjahuval, azonban közös kormányzásuk válságba került, mert a Likud vezette pénzügyminisztérium megállapodásukat felrúgta, nem készített költségvetést, és ez újra választásokhoz vezetett.