Infostart.hu
eur:
354.72
usd:
307.53
bux:
133528.69
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Dan Barna (b) és Dacian Ciolos (j), a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS társelnökei, Florin Citu, a koalíció kormányfőjelöltje (b2), Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke (k), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (j) a közös kormányzásról kötött megállapodás aláírása után a román parlamentben 2020. december 21-én.
Nyitókép: Baranyi Ildikó

A kisebbségi kerettörvény elfogadása is szerepel a román kormány programjában

A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása és az idegengyűlölet hatékony büntetése is szerepel a beiktatásra váró, Florin Citu vezette jobbközép bukaresti kormány programjában, amelyet szerdán tettek közzé a parlament honlapján.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakuló koalíciós kabinet négy évre szóló, 270 oldalas programja kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelvhasználatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek.

Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelvhasználat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az - egyébként Románia által is ratifikált - európai nyelvi charta előírásait.

Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét még a Tariceanu-kormány terjesztette 2005-ben a parlament elé, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a jogszabály véglegesítésében illetékes képviselőházban.

A kisebbségek kölcsönös védelmére a külpolitikai fejezetnek a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó szakasza is kitér. Románia az 1996-ban aláírt alapszerződés és a 2002-ben kötött stratégiai partnerség jegyében, "az európai értékek szellemében és a jövő felé fordulva" szándékszik jószomszédi kapcsolatait fejleszteni Magyarországgal, és a kisebbségi vegyesbizottság tevékenységének újraindítását sürgeti.

A külpolitikai fejezetben a gyakorlatias együttműködést, a két ország polgárainak jólétét szolgáló, kölcsönösen előnyös projektek előtérbe helyezését, újabb magyar-román közös kormányülések szervezését szorgalmazzák.

Az új román koalíciós kormányban négy poszton - a védelmi, a külügyi, a mezőgazdasági és a kulturális tárca élén - nem lesz változás, ezekre ugyanis már egy éve tisztségben lévő minisztereit jelölte az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL).

A bukaresti parlament szakbizottságaiban szerdán megkezdődött a Citu-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatása, délután pedig összeül a két ház együttes ülése, hogy bizalmat szavazzon a kormánynak.

Címlapról ajánljuk
Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Turbóra kapcsolt a forint, miután Trump nagy bejelentést tett

Turbóra kapcsolt a forint, miután Trump nagy bejelentést tett

A nap végérhez közeledve javult a nemzetközi befektetői hangulat, miután Donald Trump amerikai elnök váratlanul bejelentette, hogy lefújja az Irán ellen erre az estére tervezett katonai csapásokat. A geopolitikai feszültségek enyhülése kedvezett a kockázatosabb eszközöknek és a régiós devizáknak is, így a forint estére erősödni tudott: az euró jegyzése 355 környékére, a dolláré pedig 308,6 közelébe süllyedt. A befektetők emellett továbbra is figyelemmel követték az Európai Központi Bank kamatdöntését, amelynek nyomán az irányadó betéti ráta 25 bázispontos emeléssel 2,25 százalékra nőtt. Christine Lagarde jegybankelnök az iráni háború miatt emelkedő energiaárakra és a felfelé mutató inflációs kockázatokra hivatkozva indokolta a szigorítást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×