eur:
394.46
usd:
370.32
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. A gyűlésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kormányválság Szlovéniában, a miniszterelnök előrehozott választásról beszél

Kilépett a Janez Jansa vezette, jobbközép négypárti koalíciós kormányból a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) – jelentette be Karl Erjavec, a párt elnöke.

Erről a DeSUS legfőbb testülete hozott döntést, és egyben határozott arról, hogy Erjavec lesz a miniszterelnök-jelöltjük.

A jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS), a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi), a Modern Közép Párt (SMC) és a DeSUS alkotta koalíció eddig 46 parlamenti képviselővel rendelkezett a 90 fős törvényhozásban. A nyugdíjaspártnak öt képviselője és két minisztere van a kormányban.

Erjavec a sajtónak úgy nyilatkozott:

a DeSUS két tárcavezetője, Tomaz Gantar egészségügyi és Joze Podgorsek mezőgazdasági miniszter nem mond le, elbocsájtásukról Janez Jansa kormányfőnek kell döntenie.

Kizárják a pártból ugyanakkor Robert Polnar parlamenti képviselőt, aki nem támogatta a DeSUS távozását a koalíciós kormányból – tette hozzá.

Mint mondta, a Szlovéniában kialakult kritikus belső helyzet miatt vonták meg a támogatást a kormánytól, aminek nem a koronavírus-járvány vagy az egyes miniszterek munkája az oka, hanem Jansa politikája.

Erjavecet, aki az elmúlt 15 évben minden kormányban miniszter volt, december elején választották újra a párt élére, miután onnét távozott Aleksandra Pivec mezőgazdasági miniszter, akit közpénzek magáncélú felhasználásával gyanúsítottak meg.

Karl Erjavec azóta tárgyalásokat folyatott a baloldali ellenzéki pártokkal, Marjan Sarec előző miniszterelnök pártjával, a Marjan Sarec Párttal (LMS), a Szociáldemokratákkal (SD), a Baloldallal (Levica) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártjával (SAB), amelyekkel létrehozták az Alkotmányos Ív Koalíciót (LUK). Mivel egy balközép koalíciós kormány megalakításához nincs elég támogatottságuk, a jelenlegi koalíciós partnerek közül szeretnének maguk mellé állítani pártokat.

A tervek szerint

konstruktív bizalmatlansági szavazást nyújtanak be a kormány ellen, ehhez tíz képviselő aláírására van szükség.

Amennyiben sikerül megbuktatniuk a kormányt, miniszterelnök-jelöltet javasolhatnak a parlamentnek. A kormány, amely így elveszítené a többségét, ügyvezetőként folytatná a munkát addig, amíg a parlament nem szavaz az új kormányfőről és a miniszterekről.

Jansa a fejleményeket kommentálva elmondta: a parlament összetételét tekintve nem lehet stabilabb kormányt létrehozni, mint a jelenlegi. "Ha valaki aláássa ezt a szerkezetet, előbb-utóbb sor kerül az előrehozott választásokra" – húzta alá.

Szavai szerint egy választási kampány vagy politikai instabilitás az országban, éppen a koronavírus-járvány elleni küzdelem legnehezebb részében, senkinek sem segít.

A koalíciós pártok politikai irányzatai eltérőek, de képesek együttműködni a jelen és a jövő kihívásainak megválaszolásában – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy minden kirekesztő politikának katasztrofális következményei lehetnek az emberekre nézve ebben a nehéz időszakban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×