eur:
402.79
usd:
347.88
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Angela Merkel német kancellár sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után, 2020. október 15-én.
Nyitókép: Angela Merkel német kancellár sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után, 2020. október 15-én. MTI/EPA/AFP pool/Kenzo Tribouillard

Merkel: kompromisszumkészség szükséges

A közös cél érdekében tett kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás iránti nyitottság szükséges valamennyi féltől az Európai Unió (EU) következő hétéves keretköltségvetése és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap elfogadásához - mondta Angela Merkel német kancellár.

Az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője a tagországi parlamentek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) online elnöki találkozóján elmondott hozzászólásában kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács júliusi értekezletén elfogadott tanácsi következtetések számos kevéssé körvonalazott szövegrészt tartalmaznak.

A tagállamok a következtetésekben hitet tettek az EU-ról szóló szerződés második cikkelyében foglalt értékek mellett, és a közösség pénzügyi érdekeinek védelme, egy hatékony közös költségvetés mellett is.

A két elv összehangolása és valamennyi tagország megelégedettségének kiváltása a soros elnökség számára "nagyjából annyira nehéznek bizonyul, mint a kör négyszögesítése" - mondta Angela Merkel.

"Teljes erővel dolgozunk, de a helyzet nagyon óvatosan fogalmazva nem egyszerű"

- tette hozzá.

Kifejtette: egyes tagállamok "azt mondják, hogy nem kötünk kompromisszumot és jottányit sem változtatunk", ugyanakkor azzal az elvárással fordulnak a soros elnökség felé, hogy "kérlek, juss eredményre".

Aláhúzta: a politika feladata éppen az, hogy megtalálja a mindenkinek elfogadható megoldásokat, de "kompromisszum nélkül ez nem sikerülhet", ezért valamennyi féltől kompromisszumokra nyitott hozzáállás szükséges.

Hangsúlyozta, hogy számára a jogállamiság az "európai projekt alapja".

A jogállamiság értékéről az alapszerződés második cikkelye szól, a jogállamiság megsértéséről pedig a hetedik cikkely - mutatott rá Angela Merkel.

Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy téves az a felfogás, amely szerint a források felhasználásához kapcsolt feltételek révén "a hátsó ajtón becsempészik" a hetedik cikkelyben foglaltakat a költségvetési rendeletbe.

Hozzátette, hogy a soros elnökség nagyon sokat dolgozott az Európai Bizottság által előterjesztett rendeleten, amelyről az Európai Tanács és az EU Tanácsa főtitkárságának jogi szolgálata is megállapította, hogy "nem mos össze" nem összetartozó dolgokat.

A rendelet "nagyon erősen a büdzsére összpontosít" - mondta német kancellár, megjegyezve, hogy az álláspontok kialakításához mindig érdemes alaposan tanulmányozni az adott dokumentumot.

A magyar és a lengyel kormány november 16-án jelezte, hogy a források felhasználását jogállamisági feltételekhez kapcsoló mechanizmus miatt nem lát lehetőséget az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadására.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×