Infostart.hu
eur:
363.76
usd:
312.93
bux:
147542.85
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Angela Merkel német kancellár érkezik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek a következő keretköltségvetéssel foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben 2020. február 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Angela Merkel nehezen bír Magyarországgal és Lengyelországgal

Nagyon nehéz megoldásra jutni az Európai Unió következő hétéves költségvetése, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló alap és a források felhasználását feltételekhez kötő mechanizmus ügyében – mondta az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő német kormány szóvivője pénteken Berlinben.

Steffen Seibert tájékoztatóján arra a lengyel hírre vonatkozó kérdésre reagált, miszerint Angela Merkel kancellár és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megbeszélést folytatott. Felidézte, hogy a kancellár a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács legutóbbi videokonferenciája után kifejtette, hogy további tárgyalások következnek Lengyelországgal és Magyarországgal.

Ezek a tárgyalások "folyamatban vannak" – mondta a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy

nincs lehetősége részletek ismertetésére, azt viszont el tudja mondani, hogy a megoldás megtalálása "még nem megoldott, és nagyon nehéz" feladat.

"Európában a sértegetések soha nem vezetnek valamennyi félnek kedvező eredményekre" – mondta a kormányszóvivő arra a kérdésre, miként értékeli Angela Merkel, hogy a Fidesz soraiban a náci Németország államvédelmi hatóságához, a Gestapóhoz hasonlítják Manfred Webert, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakcióvezetőjét.

"Azt látjuk, hogy nagyon nehéz megtalálni az EP és a tagállamok számára elfogadható utat" – tette hozzá Steffen Seibert.

Kiemelte: Angela Merkel megítélése szerint egy "nagyon jó, és kiegyensúlyozott kompromisszum" alakult ki a soros német elnökség és az EP tárgyalásain a költségvetés és a helyreállítási alap forrásainak felhasználási feltételeit szabályozó mechanizmusról. Azonban további tárgyalásokat kell folytatni arról, hogy mi lehet a mindenkinek elfogadható megoldás.

A magyar és a lengyel kormány november 16-án jelezte, hogy a források felhasználását jogállamisági feltételekhez kapcsoló mechanizmus miatt nem lát lehetőséget az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadására.

Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

Exkluzív interjú Charles Simonyival: ez nem AI-buborék, még csak a felszínt kapargatjuk

„Ha az AI-nak mondunk valamit, és nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, akkor az a mi hibánk” – mondta a Portfoliónak adott exkluzív interjújában Charles Simonyi. A Microsoftnál 77 évesen is aktív programozó szerint a mesterséges intelligencia korában nem eltűnik az ember feladata, hanem átalakul: egyre fontosabbá válik majd pontosan megfogalmazni, mit is akarunk a gépektől. A korábban többek között a Word és az Excel fejlesztését is vezető szakember a gőzgépek korai korszakához hasonlította az AI jelenlegi állapotát: szerinte a technológia már működik és rendkívül hasznos, de az elméleti megértése még hiányos. Bár a biztonsági kérdéseket fontosnak tartja, úgy véli, korai lenne ezekből jelenleg fejlesztési korlátozásokat levezetni, előbb jobban meg kellene érteni, hogyan működik valójában az AI. A kétszeres űrutazóval a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen beszélgettünk, ahová az idei tanév megnyitójára érkezett előadást tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×