Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Meggyilkoltak egy magas rangú iráni atomtudóst Teherán közelében

Meggyilkoltak egy magas rangú iráni atomtudóst pénteken Teherán közelében - erősítette meg az iszlám köztársaság külügyminisztériuma.

A tárca tájékoztatása szerint "terroristák" egy rajtaütés során meglőtték a testőreivel együtt az autójában ülő Mohszen Farizadét a fővárostól keletre fekvő Ab-Szard településen, egy másik járművet pedig felrobbantottak.

A 63 éves férfi később belehalt a sebesülésébe, és kórházba szállítása után "mártírhalált" halt - írták.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette, hogy Izraelnek valószínűleg köze van a merénylethez, bizonyítékokat azonban nem mutatott be.

A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy több támadóval is végeztek a merényletet követően.

A tudós az iráni Forradalmi Gárda tagja volt, a rakétagyártás szakértője, akit nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartottak számon.

A Farsz iráni hírügynökség szerint Farizade régóta az izraeli titkosszolgálat célkeresztjében van.

Az Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének számító Ali Hamenei ajatollah katonai tanácsadója péntek délután ígéretet tett arra, hogy keményen le fognak csapni a merénylet felelőseire, akik "meg fogják bánni tetteiket".

Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője korábban tagadta a merényletről szóló híreket, kiemelve, hogy "atomtudósaink mindannyian jól vannak", azonban később a külügyminisztérium megerősítette a támadás tényét.

A történtek nyomán várhatóan tovább fog fokozódni a feszültség Irán és az Egyesült Államok között.

2010 óta több iráni atomtudóst is megöltek. Teherán az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja a merényletek kitervelésével, aláhúzva, ily módon akarják akadályozni az ország nukleáris programjának végrehajtását.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×