Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A londoni Westminster hídon, a parlament előtt megy egy járókelő a koronavírus-járvány idején, 2020. április 21-én, amikor újra ülésezik a törvényhozás. A fertőzésveszély miatt kijárási korlátozás van érvényben Nagy-Britanniában, ezért a törvényhozók és a parlamenti dolgozók legnagyobb része is otthon tartózkodik, és a képviselők most is csak virtuálisan, az interneten keresztül összekapcsolódva ülnek össze.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Csaknem százezer magyar hozott nagy döntést

A brit belügyminisztérium közzétette legfrissebb adatait a tartós letelepedési engedélyekről.

Meghaladta a 3,5 milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz, és több mint 3,1 millióan már megkapták a határidő nélküli tartózkodási jogosultságot.

Az elutasított kérvények száma mindössze 640.

Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett első negyedévi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül március 31-ig 3 468 670-en tették meg.

A március 31-i állapotot mutató hivatalos lista élén

  • a lengyelek állnak 665 500 beadott folyamodvánnyal,
  • őket a románok követik 564 300 benyújtott kérvénnyel.
  • A magyarok közül 97 300-an kértek tartós letelepedési engedélyt az első negyedév végéig.

Kevin Foster, a belügyminisztérium bevándorlási államtitkára a statisztikákhoz fűzött kommentárjában úgy fogalmazott: a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok "társadalmunk szövedékének részei, barátaink, családtagjaink, szomszédaink, és gazdagítják kultúránkat, közösségünket".

Foster szerint a letelepedett státus megszerzésére indított program a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés Nagy-Britannia történetében. Az államtitkár felhívta az uniós polgárok figyelmét arra, hogy még bőségesen van idejük folyamodványuk benyújtására.

A Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.

A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint az első negyedév végéig elbírált folyamodványok 58 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 41 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik.

A brit EU-tagság január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változnak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig érkeznek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek.

Azok, akik december 31-én már Nagy-Britanniában tartózkodnak, 2021. június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

A jövő év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány tervei szerint egységes bevándorlási szabályozás lép életbe, amely - főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján - pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja majd el a letelepedési kérelmeket.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×