Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Az amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni iráni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokának fotóját viszik tisztelői Teheránban 2020. január 3-án. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője háromnapos nemzeti gyászt rendelt el Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.  Az Egyesült Államok 2020. január 3-án légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. A támadásban meghalt Kászim Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Trump már tavaly nyáron döntött Szulejmáni likvidálásáról

Donald Trump amerikai elnök hét hónappal ezelőtt eldöntötte Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű egysége vezetőjének likvidálását - jelentette hétfőn az NBC amerikai televízió meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az NBC információi szerint az elnöki döntés júniusban született meg, de azzal a feltétellel, hogy végrehajtása előtt Trumpnak még egyszer jóvá kell hagynia azt.

A nevük elhallgatását kérő kormányzati források szerint

Trump a döntést azt követően hozta meg, hogy júniusban Irán lelőtt egy amerikai drónt.

John Bolton, az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó azonnali válaszcsapásra és Szulejmáni megölésére sürgette a Fehér Házat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén azt szorgalmazta, hogy Trump adjon felhatalmazást Szulejmáni likvidálására.

Trump elfogadta a felvetést, de a cselekvést feltételhez kötötte: ehhez Iránnak át kellett lépnie egy határt, vagyis csak akkor lehetett szó akcióról, ha "Irán amerikai életeket követelő csapást mér" - közölte az NBC.

Az értesüléseket sem a Fehér Ház, sem a Nemzetbiztonsági Tanács nem kívánta kommentálni.

A televízió emlékeztetett arra, hogy az amerikai hírszerzés évek óta szorosan követte Szulejmánit. Hivatalba lépése után Donald Trumpot Mike Pompeo - aki akkor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt - arra sürgette, hogy lépjen el agresszívabban Szulejmáni ellen. Pompeo hírszerzési jelentéseket mutatott az elnöknek a Szulejmáni által jelentett komoly fenyegetésekről.

Kászim Szulejmáni megölésének terve először 2017-ben fogalmazódott meg, amikor Herbert McMaster volt a nemzetbiztonsági tanácsadó, de 2018 áprilisában, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóvá történő kinevezése után került szóba komolyabban is.

Bolton már évekkel korábban az iráni rendszerváltoztatás szorgalmazója volt az amerikai politikai életben. Az ő ösztökélésére is minősítette George W. Bush elnök 2007-ben külföldi terrorszervezetté az al-Kudsz csoportot, majd 2018 áprilisában Bolton már nemzetbiztonsági tanácsadóként segédkezett abban, hogy az amerikai kormányzat az iráni Forradalmi Gárda egészét terroristának minősítse.

A Fehér Ház tisztségviselői akkor visszautasították annak kommentálását, hogy ez vajon a Forradalmi Gárda vezetőinek esetleges likvidálására utaló szándékot is jelenti-e.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×