Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MSZP és a Párbeszéd EP-választási eredményváróján Budapesten a Villányi úti konferenciaközpontban 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szanyi Tibor a kilépés után: politikai űrt látok a baloldalon

Szanyi Tibor kilépett az MSZP-ből, új politikai vizekre evez. Nem zár ki egy pártalapítást sem. Motivációiról beszélt az InfoRádióban.

Volt már az MSZP elnökjelöltje, és európai parlamenti képviselője is, most azonban döntött és otthagyja a pártot. A politizálással nem hagy fel. "Ha egyszer valaki politikára adta a fejét, akkor az nem nagyon tudja abbahagyni - ez körülbelül olyan, mint a rágógumi és a sós mogyoró" - mondta Szanyi Tibor.

A tréfát félretéve kifejtette: hatalmas űrt vél felfedezni a politikai baloldalon, és úgy látja, hogy a baloldali mozgalmaknak, embereknek, választópolgároknak nincs igazi politikai érdekképviselete.

"Ennek megszervezését egy baloldaliságra tartósan nem hajlandó párt tagjaként nem tudom megtenni" .

A Magyar Szocialista Pártot nem tartja eléggé baloldalinak. "Ez egy hullámzó dolog, mert az MSZP életében is voltak időszakok, amikor többé, és voltak, amikor kevésbé volt baloldali, sőt voltak olyan időszakok, amikor egészen neoliberális irányokat vett. Összességében azt mondom, hogy 15 év, 2006 ősze óta folyamatos választási kudarcok, folyamatos zuhanás, sorvadás után úgy érzem, mindent megtettem, hogy balra fordítsam a pártot, de erre szóban volt csak hajlandóság".

Úgy érzi, az Európai Parlamentben eredményesebben képviselte a baloldaliságot. "Akár személyes sikeremnek is tekinthető, hogy a »szociális jogok elé semmilyen gazdasági érdek nem ugorhat« tételmondat benne van az Európai Szociális Chartában. Ez önmagában is fémjelzi, hogy nem volt értelmetlen a tevékenységem".

Az MSZP-ből való kilépés után más pártba nem lép be, mert nincs hova.

"Sok baloldali műhely van ma Magyarországon, ezek olvasottsága, hallgatottsága, ismertsége szépen emelkedik, érződik egy baloldali reneszánsz. Ezeket közös platformra hozni szép feladat, ezen szeretnék dolgozni"

- mondta jövőbeli tevékenységéről Szanyi Tibor.

Ha 2022-ig vagy 2021-ig születik egy új, igazi, szervezett, baloldali erő Magyarországon, akár pártformátumban is - mondta a magát most baloldali harcost definiáló politikus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×