Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Őrizetbe veszik az ajmara indián Evo Morales lemondott bolíviai elnök egyik támogatóját egy újabb tüntetésen, La Pazban 2019. november 13-án. Morales november 10-én mondott le posztjáról, miután az országon a választásokat követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről. Morales politikai menedéket kért és kapott Mexikóban.
Nyitókép: Őrizetbe veszik az ajmara indián Evo Morales lemondott bolíviai elnök egyik támogatóját egy újabb tüntetésen, La Pazban 2019. november 13-án. MTI/AP/Natacha Pisarenko

Bolívia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával

Az új bolíviai kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Nicolás Maduro vezette Venezuelával - jelentette be pénteken a külügyminiszter arra hivatkozva, hogy a venezuelai képviselettel kapcsolatban álló személyek fenyegetést jelentenek az ország biztonságára.

A venezuelai diplomatákat és követségi alkalmazottakat kiutasítják Bolíviából - mondta Karen Longaric egy sajtótájékoztatón La Pazban.

Longaric azt hangsúlyozta, hogy Bolíviában kormányváltás volt, és az új vezetés következetesen tartja magát a demokrácia elveihez, érvényre juttatja az emberi jogokat és betartja az Amerikai Államok Szervezetének alapszabályát. "Természetesen megszakítjuk a kapcsolatokat Maduro kormányával" - mondta.

Ezzel párhuzamosan a száműzetésbe kényszerült korábbi elnök, Evo Morales közölte: az Egyesült Államok felajánlott neki egy repülőgépet, hogy azzal hagyja el Bolíviát. Az elnök nem fogadta el az ajánlatot. Morales vasárnap mondott le a tisztségéről, miután a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon a hivatalából. Mexikóban kapott politikai menedékjogot.

Morales a Reuters hírügynökségnek adott interjúban beszélt az amerikai ajánlatról. "Az Egyesült Államok felhívta a külügyminisztert, és felajánlotta, hogy küld értünk egy repülőgépet, amely elvisz minket oda, ahová akarjuk. Biztos voltam benne, hogy az a hely Guantánamo lesz" - mondta mosolyogva.

A Kuba területén lévő guantánamói amerikai támaszponton van az a különleges börtön, ahol a terrorizmussal gyanúsított rabokat őrzik.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×