eur:
415.22
usd:
399.16
bux:
78861.42
2024. december 19. csütörtök Viola
2019. április 8-án közreadott kép lerombolt épületekről Rakka északi nagyvárosban március 31-én, az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban dúló harcok idején. Idlíbben 2019 elején robbant ki újra a tűzharc a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű hadsereg és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő Hajat Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista szövetség vezette lázadók között. Damaszkusz célja, hogy újból a fennhatósága alá vonja a polgárháború szabdalta ország teljes területét.
Nyitókép: MTI/EPA/Ahmed Mardnli

A szíriai hadsereg felmondja a tűzszünetet

A múlt héten megkötött tűzszünet felmondását jelentette be a Szíriai Arab Hadsereg (SAA) hétfői közleményben, megerősítve, hogy újrakezdi hadműveleteit az északnyugati Idlíb tartományban.

"A tűzszünetet feltételekhez kötöttük, ezek azonban nem teljesültek" - áll a közleményben.

A SANA szíriai hírügynökség korábban azt közölte, hogy a szíriai katonai parancsnokság azzal a feltétellel egyezett bele a tűzszünetbe, hogy Törökország teljesíti az idlíbi demilitarizált övezettel kapcsolatos megállapodásban rögzített kötelezettségeit. A megállapodás úgy szólt, hogy "a terroristák bandái 20 kilométerre visszavonulnak a feszültségmentesítési övezet határaitól, és kivonják onnan nehéz és közepes fegyverzetüket is" - közölte a múlt héten a hírügynökség a hadsereg egyik forrására hivatkozva.

A kormányerők és az Idlíbben tevékenykedő fegyveres ellenzéki csoportok csütörtökön állapodtak meg a tűzszünetben. A Reuters hírügynökség emlékeztet arra is, hogy bár a tűzszünet életbe lépése óta a térségben nem volt légi támadás, ágyúzásokat továbbra is jelentettek mindkét oldalról.

Az SAA orosz segítséggel áprilisban indított offenzívát az északnyugati Idlíb tartomány és a mellette fekvő Hama ellen. E tartományok jelenleg nagyrészt a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű iszlamista ernyőszervezet, illetve kisebb mértékben néhány Törökország által támogatott milícia ellenőrzése alatt állnak.

Damaszkusz nem titkolt célja az offenzívával az ország újraegyesítése Bassár el-Aszad elnök vezetése alatt.

Az ENSZ adatai szerint az elmúlt három hónap során a kormányerők északnyugat-szíriai hadműveleteiben legalább 400 civil vesztette életét, és csaknem 440 ezer ember kényszerült otthona elhagyására.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×