eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit parlament által közreadott, videofelvételről készített kép a képviselőkről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 29-én. A londoni alsóház harmadszor is elutasította Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Brexit: történelmi esemény a brit parlamentben

Évtizedek óta példátlan módon döntetlen eredménnyel végződött szerda este a londoni alsóházban egy szavazás, amelynek arról kellett volna döntenie, hogy a képviselők tartsanak-e további vitákat és véleménynyilvánítási célú szavazásokat a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig háromszor elutasított megállapodás alternatíváiról.

A 310:310 arányú szavazás után kialakult helyzetben a parlamenti szokásjog szerint John Bercow házelnök szavazata döntött. Bercow nemmel voksolt, vagyis a brexitmegállapodás helyett előterjesztendő alternatív javaslatokról a továbbiakban nem lesznek olyan viták és szavazások, amelyeket a képviselők maguk kezdeményeznek.

Az alsóház a múlt héten hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhattak a brexitmegállapodás különböző alternatíváiról.

Ez a brit alkotmányosság újkori történetében példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott brexitfolyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező - úgynevezett indikatív - szavazásokról volt szó.

A ház múlt szerdán nyolc, hétfőn négy alternatív javaslatról voksolt, de egyik sem kapott többséget.

A képviselői indítványok között szerepelt vámuniós viszonyrendszer fenntartása az Európai Unióval a brexit után is, illetve egy olyan, amely előírta volna a kormánynak a brexit törlését, ha a kilépési határidőig nem sikerül elfogadtatni a parlamentben a brexitmegállapodást.

Ellenzéki javaslatra a ház jövő hétfőn újabb indikatív szavazásokat tartott volna, ám az erről szóló szerda esti voksolás döntetlen eredménye és a házelnök nemleges döntő voksa nyomán ez a kezdeményezés meghiúsult.

Nem kizárt azonban, hogy mégis lesznek ilyen szavazások, ezúttal a kormány kezdeményezésére.

Theresa May miniszterelnök előző esti nyilatkozatában kijelentette: ha a brexitmegállapodás ügyében továbbra sem sikerül egységes álláspontot kidolgozni az alsóházban, akkor a kormány "számos opciót" terjesztene a képviselők elé, akik szavazássorozattal dönthetnének arról, hogy milyen utat kívánnak követni.

May hangsúlyozta, hogy a kormány kész a ház döntéseinek teljesítésére.

Munkaprogram készült

A kormányfő korábban azt is bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

May és Corbyn első ilyen jellegű találkozója szerda délután le is zajlott, a Downing Street rövid esti közleménye szerint "konstruktív" légkörben.

A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint mindkét fél rugalmasságot tanúsított, és kifejezte elkötelezettségét arra, hogy a brexitfolyamattal kapcsolatos bizonytalanságnak véget kell vetni.

Theresa May szóvivője részletek említése nélkül hozzátette:

a miniszterelnök és a Munkáspárt vezetője ennek érdekében munkaprogramról állapodott meg.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborán belül azonban heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a brexitmegállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a legnagyobb ellenzéki pártot.

Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas brexitpárti csoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - vezetője a BBC televíziónak szerdán úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök "egy ismert marxistával" készül együttműködésre lépni, és ez "nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben".

Nigel Adams, a walesi ügyek minisztériumának helyettes államtitkára, aki szerdán benyújtotta lemondását, a lépést bejelentő levelében szintén úgy fogalmazott, hogy May egy "olyan marxistával együtt próbál kifőzni" valamilyen megoldást, aki politikai pályafutása alatt soha nem a brit érdekeket helyezte az első helyre.

Szorít az idő

Londonnak április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását.

Theresa May már kedd esti televíziós beszédében jelezte, hogy a brexit további halasztására van szükség, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges azonban az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha ezt nem sikerül biztosítani, a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnhet.

Az Egyesült Királyság az eredeti határidő alapján már múlt pénteken kilépett volna az EU-ból, de May a márciusi EU-csúcson halasztásért folyamodott, miután a londoni alsóház sorozatosan elutasította a brexitmegállapodást.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×