A 2019-es esztendőre vonatkozó költségvetést február elsejéig kellett volna elfogadni, de a kormánypártoknak nem volt meg a szükséges támogatottságuk a parlamentben. Végül szombaton sikerült meggyőzni az ellenzéki Koszovói Szociáldemokrata Pártot (PSD), és így a 120 tagú parlament 65 tagja szavazott igennel az idei büdzsére.

Ramush Haradinaj kormányfő kijelentette, soha nem volt még ilyen magas összegű a koszovói költségvetés. A 2,37 milliárd eurós (751,83 milliárd forint) büdzsé rekordmagasnak számít a kis balkáni államban, és a tervek szerint ez hozzájárul majd a gazdasági fejlődéshez, az infrastruktúra fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a koszovói gazdaság 4,7 százalékkal bővüljön az idén. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a koszovói bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékkal növekszik majd 2019-ben. A 2018-as GDP-növekedés 4 százalékos volt.

A kormány tervei szerint a költségvetési hiány 2019-ben a GDP 2 százalékát teszi majd ki.

A képviselőház elfogadta a közszférában dolgozók béremelésére vonatkozó javaslatot is, miután a három hete sztrájkoló tanárok pénteken megegyezésre jutottak a kormánnyal. Amennyiben nem fogadták volna el a béremelést, a bejelentések szerint a tanárok mellett a vámosok, az orvosok, a légi irányítók és az energiaiparban dolgozók is sztrájkba léptek volna.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia stratégiai partnerei, például Oroszország és Kína is úgy gondolják, hogy Koszovó nem független állam, így minden nemzetközi szervezethez való csatlakozását megvétózzák. Ez a bizonytalanság pedig távol tartja a nagy, külföldi befektetőket, így a gazdasági reformintézkedések ellenére sem tud olyan mértékben fejlődni Koszovó, mint amennyire vezetői azt szeretnék és tervezik.