Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
 A sárgamellényes mozgalom követeléseit elutasító és a francia kormányt támogató vörös nyaksálat viselő tüntetők felvonulást tartanak Párizsban 2019. január 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

Ezrek tiltakoztak az erőszak és a gyűlölet ellen Párizsban

A francia kormánypolitika ellen két hónapja tüntető sárgamellényesek megmozdulásain tapasztalható erőszak ellen, "a demokrácia és az intézmények védelmében" vonultak utcára a francia fővárosban.

A prefektúra adatai szerint a Nation tértől a Bastille térre tartó úgynevezett vörös kendős felvonuláson 10 500-an vettek részt, ami megfelelt a "köztársasági menetet" meghirdető Facebook-csoport reményeinek.
Hideg, szeles téli időben és zuhogó esőben az "Elég volt az erőszakból!" felirat alatt sétáló, többségében a Köztársaság lendületben kormánypártot támogató tömeg francia és európai zászlókat lengetve azt skandálta, hogy "Igen a demokráciára, nem a forradalomra!", s a "Nem hagyjuk a fasizmust!" skandálás is többször felhangzott. Többen "Szeretem a köztársaságomat" feliratú pólót viseltek.

A megmozdulást Laurent Soulié toulouse-i mérnök kezdeményezte a Facebookon, aki arra kérte "a csendes többséget, amely tíz hete otthon kuksol", hogy mondjon nemet az utcákon tapasztalható erőszakra. A decemberben közzétett felhívásához csatlakozott a november végén életre hívott úgynevezett vörös kendősök kollektívája, amely a november közepe óta úttorlaszokkal tüntető sárgamellényes mozgalom ellenében határozza meg magát.

Az állampolgári kezdeményezésű tüntetéshez a vörös kendősök csak azzal a feltétellel csatlakozhattak, hogy az se nem a sárgamellényesek ellen, se nem Emmanuel Macron államfő támogatására szolgál, hanem általában a köztársasági rendet kívánja támogatni.

A tömegben vonulók egy része a francia hírtelevízióknak elmondta: osztják a sárgamellényesek szociális követeléseinek egy részét, de elutasítják a köztársasági rend megdöntését célzó erőszakos cselekményeket.

A kormánypárt hivatalosan nem vett rész a menet szervezésében, de mintegy húsz kormánypárti képviselő és hat szenátor jelen volt a tömegben.

A Bastille térre érve a résztvevőket több tucat fütyülő sárgamellényes tüntető várta az operaház lépcsőjén, akik "Macron mondjon le!" és "Már minden ég" feliratot tartottak magasba. A jelentős rendőri erőkkel biztosított tüntetés békésen ért véget, incidensek nem történtek.

Szombaton tizenegyedik alkalommal tiltakoztak a sárgamellényesek Párizsban és a nagyobb városokban. A rendőrség szerint mintegy 70 ezren vonultak utcára, közülük Párizsban kevesebben, mint a korábbi hetekben, de jelentősebb megmozdulások voltak a dél-franciaországi Toulouse-ban, Bordeaux-ban és Dijonban.

A tüntetéseket mindenhol kisebb incidensek és összetűzések kísérték a rendőrökkel, országszerte 59 embert vettek őrizetbe.

Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tiltakozók által felállított úttorlaszoknál történt balesetekben tízen vesztették életüket és több mint kétezren megsérültek a tüntetéseken, a rendőrök közül csaknem ezren sérültek meg.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×