eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sárgamellényes tiltakozók a francia kormány szociális és adópolitikáját ellenző tüntetésen Párizsban 2019. január 26-án. Az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő sárgamellényesek a tizenegyedik egymást követő hétvégén vonultak utcára. A mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő országos vitát indított a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről.
Nyitókép: Christophe Petit Tesson

Ismét tüntettek a sárgamellényesek, de már nem olyan egységesek

Tizenegyedik alkalommal is az utcákra vonultak szombaton az általános társadalmi elégedetlenséget két hónapja megtestesítő franciaországi sárgamellényesek Párizsban és a nagyobb városokban, annak ellenére, hogy tíz nappal a nemzeti vita megkezdése után Emmanuel Macron államfő és a kormány népszerűségi mutatója növekedni kezdett és a tüntetők között egyre nagyobbak az ellentétek.

A fővárosban kisebb incidensek is történtek, de délutánig országszerte többségében békések voltak a felvonulások.

A francia belügyminisztérium adatai szerint délután 3 óráig országszerte 32 ezren, a fővárosban 2600-an tiltakoztak.

Országosan az előző hetekhez hasonló a mozgósítás, de a fővárosban kevesebben tüntettek, a dél-franciaországi Bordeaux-ban, Marseille-ben és Toulouse-ban viszont 5-6 ezren voltak az utcákon és követelték Emmanuel Macron lemondását.

Fokozódó ellentétek

A sárgamellényesek számára a legnagyobb kihívás jelenleg az utcai megmozdulások életben tartása, miközben egyre élesebbé váltak a mozgalmon belüli ellentétek a radikálisabb és a mérsékeltebb csoportok között. Állampolgári kezdeményezés tömörülése (RIC) néven a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon induló önálló sárgamellényes lista is ellenérzéseket szült az utcai tiltakozást támogatók körében.

Mindezek következtében Párizsban négy különböző felvonulást hirdettek meg a sárgamellényesek, de ezúttal valamennyit bejelentették a rendőrségen és biztosították is. A legfőbb menet a forgalomtól elzárt Champs-Élysées sugárúton vonult a belváros irányába.

Délután 4 órára valamennyi sárgamellényes felvonulás a Bastille térre érkezett Párizsban, ahol szinte menetrendszerűen törtek ki az összecsapások a rendőrök és egyes tiltakozók között. A rendőrök könnygázzal és vízágyúval oszlatták az embereket és gumilövedékeket is bevetettek, miközben rendbontók felgyújtották az alkalmai barikádjaikat. A rendőrség szerint a fővárosban délután 42 előállítás történt.

Vidékről a fővárostól észak-nyugatra található Evreux városából érkezetek hírek incidensekről, ahol mindegy nyolcszázan vonultak utcára, s megrongálták a jegybank helyi kirendeltségét, valamint a rendőrség irodáit és két gépjárművet is felgyújtottak.

Nem győzte meg a tiltakozókat a nemzeti vita

A tiltakozókat nem győzte meg a kormány által tíz nappal ezelőtt helyi szinteken megszervezett úgynevezett nemzeti vita, amelynek keretében mintegy 2 ezer helyen - elsősorban a polgármesteri hivatalokban - vitázhatnak az állampolgárok az életszínvonalról, az adópolitikától, a demokrácia minőségéről és a környezetvédelmi kérdésekről. Emmanuel Macron azt reméli, hogy ezzel a megoldással a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen kifejezésre juthat és megválaszolható. A radikálisabb utcai tüntetők és vezetőjük, Eric Drouet szerint viszont a vita az időnyerésre játszó kormány elterelő hadművelete.

Csütörtökön az elnök meglepetésszerűen maga is megjelent egy ilyen vitán és mintegy három órán keresztül válaszolt az embereknek, köztük több sárgamellényesnek a megélhetést érintő kérdéseire. Emmanuel Maron a múlt héten két régióban is részt vett a kormány által polgármesterekkel rendezett vitákon és több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását és a reformokat, valamint az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, amelynek következtében emelkedni kezdett a tetszési mutatója, s jelenleg a felmérést végző intézetek szerint 28-30 százalékon áll.

Párizsban szombat este a sárgamellényesek a République (Köztársaság) térre hirdettek virrasztás Sárga éjszaka elnevezéssel, vasárnap pedig szintén állampolgári kezdeményezésre a sárgamellényesek követeléseit nem támogató úgynevezett Vörös kendősök vonulnak utcára. Céljuk, hogy kifejezzék "a csendes többség" véleményét, amely meg kívánja "védeni a demokráciát és az intézményeket" a sárgamellényesek tüntetésein november óta tapasztalható erőszakos cselekményekkel és a kifejeződő gyűlölettel szemben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×