Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Sárgamellényes tiltakozók a francia kormány szociális és adópolitikáját ellenző tüntetésen Párizsban 2019. január 26-án. Az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő sárgamellényesek a tizenegyedik egymást követő hétvégén vonultak utcára. A mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő országos vitát indított a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről.
Nyitókép: Christophe Petit Tesson

Ismét tüntettek a sárgamellényesek, de már nem olyan egységesek

Tizenegyedik alkalommal is az utcákra vonultak szombaton az általános társadalmi elégedetlenséget két hónapja megtestesítő franciaországi sárgamellényesek Párizsban és a nagyobb városokban, annak ellenére, hogy tíz nappal a nemzeti vita megkezdése után Emmanuel Macron államfő és a kormány népszerűségi mutatója növekedni kezdett és a tüntetők között egyre nagyobbak az ellentétek.

A fővárosban kisebb incidensek is történtek, de délutánig országszerte többségében békések voltak a felvonulások.

A francia belügyminisztérium adatai szerint délután 3 óráig országszerte 32 ezren, a fővárosban 2600-an tiltakoztak.

Országosan az előző hetekhez hasonló a mozgósítás, de a fővárosban kevesebben tüntettek, a dél-franciaországi Bordeaux-ban, Marseille-ben és Toulouse-ban viszont 5-6 ezren voltak az utcákon és követelték Emmanuel Macron lemondását.

Fokozódó ellentétek

A sárgamellényesek számára a legnagyobb kihívás jelenleg az utcai megmozdulások életben tartása, miközben egyre élesebbé váltak a mozgalmon belüli ellentétek a radikálisabb és a mérsékeltebb csoportok között. Állampolgári kezdeményezés tömörülése (RIC) néven a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon induló önálló sárgamellényes lista is ellenérzéseket szült az utcai tiltakozást támogatók körében.

Mindezek következtében Párizsban négy különböző felvonulást hirdettek meg a sárgamellényesek, de ezúttal valamennyit bejelentették a rendőrségen és biztosították is. A legfőbb menet a forgalomtól elzárt Champs-Élysées sugárúton vonult a belváros irányába.

Délután 4 órára valamennyi sárgamellényes felvonulás a Bastille térre érkezett Párizsban, ahol szinte menetrendszerűen törtek ki az összecsapások a rendőrök és egyes tiltakozók között. A rendőrök könnygázzal és vízágyúval oszlatták az embereket és gumilövedékeket is bevetettek, miközben rendbontók felgyújtották az alkalmai barikádjaikat. A rendőrség szerint a fővárosban délután 42 előállítás történt.

Vidékről a fővárostól észak-nyugatra található Evreux városából érkezetek hírek incidensekről, ahol mindegy nyolcszázan vonultak utcára, s megrongálták a jegybank helyi kirendeltségét, valamint a rendőrség irodáit és két gépjárművet is felgyújtottak.

Nem győzte meg a tiltakozókat a nemzeti vita

A tiltakozókat nem győzte meg a kormány által tíz nappal ezelőtt helyi szinteken megszervezett úgynevezett nemzeti vita, amelynek keretében mintegy 2 ezer helyen - elsősorban a polgármesteri hivatalokban - vitázhatnak az állampolgárok az életszínvonalról, az adópolitikától, a demokrácia minőségéről és a környezetvédelmi kérdésekről. Emmanuel Macron azt reméli, hogy ezzel a megoldással a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen kifejezésre juthat és megválaszolható. A radikálisabb utcai tüntetők és vezetőjük, Eric Drouet szerint viszont a vita az időnyerésre játszó kormány elterelő hadművelete.

Csütörtökön az elnök meglepetésszerűen maga is megjelent egy ilyen vitán és mintegy három órán keresztül válaszolt az embereknek, köztük több sárgamellényesnek a megélhetést érintő kérdéseire. Emmanuel Maron a múlt héten két régióban is részt vett a kormány által polgármesterekkel rendezett vitákon és több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását és a reformokat, valamint az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, amelynek következtében emelkedni kezdett a tetszési mutatója, s jelenleg a felmérést végző intézetek szerint 28-30 százalékon áll.

Párizsban szombat este a sárgamellényesek a République (Köztársaság) térre hirdettek virrasztás Sárga éjszaka elnevezéssel, vasárnap pedig szintén állampolgári kezdeményezésre a sárgamellényesek követeléseit nem támogató úgynevezett Vörös kendősök vonulnak utcára. Céljuk, hogy kifejezzék "a csendes többség" véleményét, amely meg kívánja "védeni a demokráciát és az intézményeket" a sárgamellényesek tüntetésein november óta tapasztalható erőszakos cselekményekkel és a kifejeződő gyűlölettel szemben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×