Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
317.26
bux:
130394.09
2026. február 10. kedd Elvira
A dráguló üzemanyagárak ellen tiltakozó sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők által felgyújtott autó ég Párizsban 2018. december 1-jén. A sárgamellényeseknek ez a harmadik nagy tüntetése, november 17. óta tartanak demonstrációkat különböző helyszíneken az ország útjain.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Rendkívüli állapotot hirdetne Párizsban a rendőrszakszervezet

Egyre erőszakosabbak a francia fővárosban az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárga mellényesek megmozdulásait kísérő zavargások. Christophe Castaner belügyminiszter azt mondta, kész minden lehetőséget megvizsgálni.

Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után.

A Diadalívnél és a környező utcákban és tereken egész nap folytatódtak az összecsapások a szélsőségesek és a könnygázzal oszlató rendőrök között.

Sérültek, gyújtogatások

A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 110-en megsérültek, köztük 17 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 287 embert előállították, szemben a múlt szombati tiltakozónappal, amikor 103 szélsőségest vettek őrizetbe és 24 volt a sérültek száma. A tűzoltók szerint csaknem 190 helyen csaptak fel lángok a belvárosban, hat épületben volt tűz.

Több rendőri szakszervezet is rendkívüli állapot kihirdetését kérte a kormánytól a további zavargások megakadályozására.

Frédéric Lagache, a legjelentősebb rendőri szervezet, az SCPN vezetője szerint "lázadásra emlékeztető hangulat van Párizsban", ezért "az asztalra kell csapni". Az Alliance szakszervezet a hadsereg bevonását javasolta a középületek megvédésére.

"Minden lehetőséget meg fogunk vizsgálni, amellyel jobban lehet biztosítani (a tüntetéseket), nincsenek tabuk" - mondta Christophe Castaner belügyminiszter a BFM hírtelevízióban.

A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényleteket követően két évig volt érvényben, korábban pedig a 2005 novemberi külvárosi zavargások idején vezették be egyes városokban. A tárcavezető szerint a fővárosban, ahol 4600 rendőrt mozgósítottak,

a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak.

Emmanuel Macron államfő a G20-ak csúcstalálkozóján Buenos Airesben elítélte az erőszakot. "Az erőszakért felelősök káoszt akarnak, elárulják az ügyet, amelyet elvileg képviselnek. Azonosítani fogjuk őket és mindnek felelnie kell a tettéért az igazságszolgáltatás előtt. Mindig tiszteletben fogom tartani a tiltakozásokat, az ellenzéket, de nem fogadom el az erőszakot" - fogalmazott a francia elnök.

A belügyminiszter szerint "profi bajkeverők" stratégiája alapján törtek ki a zavargások Párizsban, ahol estére sikerült a rendet a rendőrségnek helyreállítania, ezért Castaner arra kérte a sárgamellényeseket, hogy határolódjanak el a rendbontóktól.

Országszerte ugyanakkor többségében békés tüntetésekről érkeztek hírek: mintegy 75 ezren vonultak az utcákra, de

Bordeaux-ban, Strasbourgban, Toulouse-ban, Nantes-ban, Tours-ban és Dijonban is voltak összecsapások a rendőrök és tüntetők között.

A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, és radikalizálódnak a Párizsban tüntetők, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket,

a felmérések szerint 75 és 84 százalék közötti a francia társadalomban a szimpatizánsok aránya.

A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.

A közvélemény és az ellenzék nyomására a kormány érzékelhetően keresi a politikai megoldást a válságra, miután kudarcba fulladtak a párbeszédre irányuló kísérletek a mozgalom szóvivőivel. Édouard Philippe miniszterelnök, aki szombat este egy rendőrségi látogatáson elítélte az erőszakot, lemondta részvételét a lengyelországi Katowicében vasárnap kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferencián, a belügyminiszter pedig elismerte, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×