Infostart.hu
eur:
367.64
usd:
334.98
bux:
143745.07
2026. november 18. szerda Jenő
Andrzej Duda lengyel (b), Áder János magyar (k) és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök (j) a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján tartott sajtótájékoztatójuk után a szlovákiai Csorbatón (Strbské Pleso), a Magas-Tátrában 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Már három éve is igazunk volt – állítják a V4-ek államfői

A Magas-Tátrában folytatódott a Visegrádi Négyek köztársasági elnökeinek találkozója. A tagországok államfői a kétnapos csorbatói csúcstalálkozót követően amellett foglaltak állást, hogy a migránsoknak a származási országukban kell segítséget nyújtani. Az Európában növekvő tendenciát mutató idegengyűlölettel, szélsőségességgel és nacionalizmussal összefüggésben hangsúlyozták, hogy védelmezni kell az Európai Unió projektjét.

A négy visegrádi államfő egyetértett abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül jó projekt, a jövő projektje, de továbbra is szükséges dolgozni a tökéletesítésén – jelentette ki a házigazda, Andrej Kiska. A szlovák államfő hozzátette: a nagyobb országok sem képesek a gondok többségét egyedül megoldani. Összefogásra van szükség, és ehhez pontosan az Európai Unió a megfelelő projekt.

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök méltatta a négy visegrádi ország szerepét az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, és síkra szállt a csoportosulás egységének fenntartása mellett. „Az Európai Unióban csak közösen tudjuk érvényesíteni az álláspontunkat” – mondta Zeman. A cseh elnök szerint a visegrádi országok sikere, hogy már senki sem kényszeríti rájuk a menedékkérőket. A cseh politikus ismételten bírálta, hogy az Európai Unió a migránspolitikában nyomást gyakorolt a visegrádi országokra.

Áder János Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szavait idézve azt mondta: a visegrádi országoknak elégtételt jelent, hogy a migrációval kapcsolatban évek óta hangoztatott véleményükkel most már az Európai Unió valamennyi vezetője egyetért. Arra az újságírói felvetésre, hogy egyre többen szorgalmazzák az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepének megerősítését, az államfő azt válaszolta,

a magyar álláspont szerint a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie.

Andrzej Duda arra figyelmeztetett, hogy a V4-es országoknak egyértelműen igazuk volt, amikor három évvel ezelőtt elutasították a kvótarendszert, és arról beszéltek, hogy a menedékkérőket a saját országukban kell támogatni. Duda rámutatott, hogy Európa nem küzdött elég erőbedobással az embercsempészek ellen. „Határozottabban kell fellépnünk az embercsempészekkel szemben, akik mások meghurcolásából húznak hasznot“ – fogalmazott a lengyel elnök.

Az államelnökök érintették a Krím annektálást követő ukrajnai biztonsági helyzetet is. Andrej Kiska szlovák államfő ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: tavaly egy olyan deklarációt írtak alá Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai, amelyben kötelezték magukat, hogy megerősítik az ország európai irányultságát, valamint az EU-s és NATO kötelezettségeinek teljesítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×