eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Andrzej Duda lengyel (b), Áder János magyar (k) és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök (j) a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján tartott sajtótájékoztatójuk után a szlovákiai Csorbatón (Strbské Pleso), a Magas-Tátrában 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Már három éve is igazunk volt – állítják a V4-ek államfői

A Magas-Tátrában folytatódott a Visegrádi Négyek köztársasági elnökeinek találkozója. A tagországok államfői a kétnapos csorbatói csúcstalálkozót követően amellett foglaltak állást, hogy a migránsoknak a származási országukban kell segítséget nyújtani. Az Európában növekvő tendenciát mutató idegengyűlölettel, szélsőségességgel és nacionalizmussal összefüggésben hangsúlyozták, hogy védelmezni kell az Európai Unió projektjét.

A négy visegrádi államfő egyetértett abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül jó projekt, a jövő projektje, de továbbra is szükséges dolgozni a tökéletesítésén – jelentette ki a házigazda, Andrej Kiska. A szlovák államfő hozzátette: a nagyobb országok sem képesek a gondok többségét egyedül megoldani. Összefogásra van szükség, és ehhez pontosan az Európai Unió a megfelelő projekt.

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök méltatta a négy visegrádi ország szerepét az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, és síkra szállt a csoportosulás egységének fenntartása mellett. „Az Európai Unióban csak közösen tudjuk érvényesíteni az álláspontunkat” – mondta Zeman. A cseh elnök szerint a visegrádi országok sikere, hogy már senki sem kényszeríti rájuk a menedékkérőket. A cseh politikus ismételten bírálta, hogy az Európai Unió a migránspolitikában nyomást gyakorolt a visegrádi országokra.

Áder János Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szavait idézve azt mondta: a visegrádi országoknak elégtételt jelent, hogy a migrációval kapcsolatban évek óta hangoztatott véleményükkel most már az Európai Unió valamennyi vezetője egyetért. Arra az újságírói felvetésre, hogy egyre többen szorgalmazzák az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepének megerősítését, az államfő azt válaszolta,

a magyar álláspont szerint a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie.

Andrzej Duda arra figyelmeztetett, hogy a V4-es országoknak egyértelműen igazuk volt, amikor három évvel ezelőtt elutasították a kvótarendszert, és arról beszéltek, hogy a menedékkérőket a saját országukban kell támogatni. Duda rámutatott, hogy Európa nem küzdött elég erőbedobással az embercsempészek ellen. „Határozottabban kell fellépnünk az embercsempészekkel szemben, akik mások meghurcolásából húznak hasznot“ – fogalmazott a lengyel elnök.

Az államelnökök érintették a Krím annektálást követő ukrajnai biztonsági helyzetet is. Andrej Kiska szlovák államfő ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: tavaly egy olyan deklarációt írtak alá Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai, amelyben kötelezték magukat, hogy megerősítik az ország európai irányultságát, valamint az EU-s és NATO kötelezettségeinek teljesítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×