Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Szingapúr, 2018. június 12.Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójuk kezdetekor 2018. június 12-én. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/EPA/The Straits Time/Kevin Lim)
Nyitókép: KEVIN LIM

Emberi jogi kérdésekről is tárgyalt Trump és Kim

Az Egyesült Államok kész új alapokra helyezni kapcsolatát Észak-Koreával - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Szingapúrban, a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozója utáni sajtóértekezletén.

Mint mondta, Kim Dzsong Un beleegyezett egy nagyobb rakétakísérleti telep lerombolásába. Észak-Korea atommentesítése nagyon hamar megkezdődik. Hangsúlyozta azonban, nem tudni, hogy fog ez lezajlani, de érzi, sikerülni fog. Az amerikai elnök szerint elképzelhető, hogy szükség lesz újabb csúcstalálkozóra Kimmel.

Beszámolt arról is, hogy véget vetnek az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatoknak, amelyek Észak-Korea szempontjából nagyon provokatívnak volt tekinthető. Kitért arra is, hogy idővel elképzelhetőnek tartja, hogy csökkentsék a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák számát, de "még nem most".

Az amerikai elnök a csúcstalálkozóról azt mondta, hogy tisztességes, közvetlen és eredményes volt. Kim Dzsong Un arra tett ígéretet, minden megtesz, ami helyes.

Szólt arról is, hogy egyelőre nem függesztik fel az Észak-Korea elleni büntetőszankciókat. Azt is mondta, hogy a találkozón szóba került az emberi jogok kérdése. Biztos abban, hogy ezt a kérdést megoldják Észak-Koreában - vélekedett. Trump arra az álláspontra helyezkedett, hogy gazdaságilag elsősorban Dél-Korea és Japán fog tudni segíteni Phenjanon, és ebben nem fognak az Egyesült Államok segítségére szorulni.

Hozzátette:

Kim elfogadta meghívását a Fehér Házba, Washingtonba.

Nem sokkal korábban, az ABC hírtelevíziónak adott exkluzív interjúban Trump elismerte, hogy nem most beszélt először Kimmel, telefonon már beszéltek egymással. Ezt az amerikai kormányzat eddig nem árulta el.

Trump nem zárta ki, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít a két ország.

Hozzátette, Kim Dzsong Un beleegyezett a koreai háború idején elesett amerikai katonák maradványaival kapcsolatos kérdés rendezésébe is.

A sajtóértekezlet kezdete előtt a helyszínen lévő újságíróknak bemutattak egy videót, amely előzetes volt a Trump által Kim Dzsong Unnak átadott filmből. Ezen harci repülőgépek és tüzérség látható, mondván a kapcsolatoknak csak két eredménye lehet. Az egyik változatban előrelépnek, a másodikban hátra. A filmben a két vezető felveti a kérdést, mi lenne, ha megváltoztatnák a történelmet. Támogatja-e a világ ezt a változást - tették hozzá.

Trump az ABC amerikai tévéállomásnak úgy nyilatkozott, hogy bízik Kim Dzsong Unban, szerinte jó kapcsolatot épített ki vele. "Hiszek neki" - mondta. Nem zárta ki azonban, hogy ez esetleg hiba. "Ő bízik bennem, úgy vélem" - fejtette ki.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×