Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Felháborodást okozott Németországban egy antiszemita támadás

Rátámadtak Berlinben két emberre, mert a zsidó vallás előírásainak tiszteletét kifejező fejfedőt, kipát viseltek. Az eset országszerte felháborodást okozott, szerdán a német főváros vezetése, a szövetségi kormány és Angela Merkel kancellár is elítélte az antiszemita támadást.

Az incidens kedd este, sötétedés előtt történt Berlin Prenzlauer Berg nevű jómódú negyedében közterületen, egy utcán. Az egyik áldozat mobiltelefonjával videófelvétel is készített, amelyen az látható, hogy a három támadó egyike az övével ütlegeli a férfit és arabul azt üvölti, hogy "zsidó, zsidó!". Az ügyben a berlini rendőrség politikai bűncselekményekkel foglalkozó államvédelmi osztálya nyomozást indított.

A felvétel elterjedt a legnépszerűbb közösségi portálokon, így a Berlinben nem ritka eset országos felháborodást keltett.

A zsidóellenes támadást elítélte Angela Merkel kancellár. "Ez egy szörnyű eset.

Az antiszemitizmus elleni küzdelmet elszántan tovább kell folytatni és győzni kell, mindegy, hogy németek vagy arab származású emberek antiszemitizmusáról van szó" - idézte a kormányfő szavait Steffen Seibert kormányszóvivő egy Twitter-bejegyzésben.

Elítélte az esetet számos további vezető politikus is, köztük Michael Müller, Berlin kormányzó főpolgármestere, Heiko Maas külügyminiszter, Katarina Barley igazságügyi miniszter és Annette Widmann-Mauz államminiszter, a szövetségi kormány migrációs ügyekért, menekültügyért és társadalmi integrációs ügyekért felelős megbízottja. Nyilatkozataikban többek között hangsúlyozták, hogy az eset "szégyen egész Németországra nézve", és "nem azt a Berlint képviseli, amelyben élni szeretnénk".

Az egyik legtekintélyesebb lap, a konzervatív Die Welt Ebből elég címmel kommentárt közölt, amelyben kiemelték, hogy "nem látjuk szívesen és nem tűrjük el a zsidógyűlöletet prédikáló imámokat" - muzulmán papokat - , a mecseteket - muzulmán templomokat -, amelyekben ezt megengedik,

és a muszlim szervezeteket, amelyek hallgatásukkal elfogadják az antiszemitizmust.

Mint írták, "a zsidóság mindig is hozzátartozott Németországhoz, azok viszont nem, akik ezt ostoba gyűlölettel és nyers erőszakkal megkérdőjelezik". Az ilyen embereket ki kell utasítani, mert "Németország nagyon toleráns ország, de itt vége a toleranciának".

Egy kormányzati kimutatás szerint tavaly országszerte 1453 antiszemita indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel, köztük 32 erőszakos bűncselekményt. Ezt azt jelenti, hogy Németországban 2017-ben naponta átlagosan 4 olyan zsidóellenes bűncselekmény történt, amely bekerült a hivatalos statisztikákba.

Az Antiszemitizmus Kutató-, és Információs Központ Berlin (RIAS) nevű civil szervezet, amely a tartományi rangú főváros kormányának támogatásával működik, kimutatta, hogy a Gázai-övezetben 2014-ben végrehajtott izraeli katonai művelet óta folyamatosan emelkedik az antiszemita indíttatású bűncselekmények és egyéb, bűncselekménynek nem számító incidensek, sértegetések, szidalmazások száma Berlinben. Tavaly 947 esetet jegyeztek fel, ami 60 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A szervezethez naponta két-három esetről érkezik bejelentés.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×