Infostart.hu
eur:
385.37
usd:
331.95
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Neumünster, 2018. április 5.A katalán függetlenséget pártoló Eduardo Alonso a neumünsteri börtön előtt 2018. április 5-én, miután megtudta, hogy az itt fogva Carles Puigdemont volt katalán elnököt óvadék ellenében szabadon engedik. Puigdemont kiadatását a spanyol hatóságok kérték. (MTI/EPA/Jens Schlüter)
Nyitókép: JENS SCHLÜTER

Feltételesen szabadlábra helyezik Carles Puigdemont volt katalán elnököt Németországban

Feltételesen szabadlábra helyezik Carles Puigdemont volt katalán elnököt Németországban az esetleges spanyolországi kiadatásáról szóló bírósági eljárás végéig a Schleswig-Holstein tartományi felsőbíróság csütörtökön hozott döntése alapján.

A bíróság közleménye szerint elrendelték a politikus kiadatási őrizetbe helyezését, de egyben fel is függesztették az utasítás végrehajtását, és meghatározták, hogy Carles Puigdemont milyen feltételek mellett várhatja be az eljárás végét szabadlábon. A feltételek között szerepel, hogy letétbe helyez 75 ezer euró (23,4 millió forint) biztosítékot.

A tavaly októberi alkotmányellenes katalán függetlenségi népszavazás miatt Spanyolországban lázadással és közpénz hűtlen kezelésével vádolt politikust a bíróság döntése alapján Németország csak a közpénz hűtlen kezelésére vonatkozó vád alapján adhatja át a spanyol hatóságoknak, mert ez Németországban is bűncselekmény, az a tényállás pedig nem bűncselekmény, amelyet a spanyol büntetőjog lázadásként határoz meg.

A lázadás miatti kiadatás a bíróság szerint azért nem jöhet szóba, mert ez a spanyol büntetőjogi kategória leginkább a hazaárulásnak feleltethető meg a német jogban, és Carles Puigdemont ügyében nem mutatható ki a tényállás egyik elengedhetetlen eleme. Ez az elem az erőszak, illetve az erőszakkal való fenyegetés olyan szintje, amely elég ahhoz, hogy az erőszakot alkalmazó, vagy azzal fenyegető egyén érvényesítse akaratát az alkotmányos szervekkel szemben.

Az ugyan a volt katalán elnököt terheli, hogy a alkotmányellenes népszavazás után erőszakos cselekmények történtek, de ezek nem helyezték akkora nyomás alá a spanyol központi kormányt, hogy engedjen az erőszakoskodók követelésének - áll a döntés indoklásában.

A bíróság a közpénz hűtlen kezelésének vádjával kapcsolatban kiemelte, hogy ez Németországban egy súlyos bűncselekmény, a korrupció egyik formája, így erre hivatkozva a volt katalán elnököt át lehet adni a spanyol hatóságoknak, hogy felelősségre vonják, de a végső döntés meghozatalához be kell szerezni további adatokat.

Hozzátették: nem lehet érv a kiadatás ellen, hogy a volt katalán elnököt politikai üldöztetés érheti, mert a közpénz hűtlen kezelésének vádja egy konkrét, és Németországban is büntetendő cselekményre vonatkozik, és nem Carles Puigdemont politikai nézeteire.

Kiemelték, hogy indokolt a kiadatási őrizet, mert továbbra is fennáll az elmenekülés veszélye, de az lázadás vádjára hivatkozó kiadatás lehetőségének elvetésre révén ez a veszély jelentősen csökkent, így fel lehet függeszteni a kiadatási őrizetbe vételt, és feltételesen szabadlábra lehet helyezni a volt katalán elnököt.

Carles Puigdemont a tavaly októberi leváltása óta önkéntes száműzetésben él. Március 23-án a spanyol legfelső bíróság európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Két nappal később a német rendőrség őrizetbe vette Schleswig-Holstein tartományban, miután Dániából belépett Németországba.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×