eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Washington, 2018. március 1.Donald Trump amerikai elnök (b2) szenátorokkal tárgyal a washingtoni Fehér Házban 2018. február 28-án. Trump a fegyvervásárlás feltételeinek szigorítását szorgalmazta, valamint támogatta, hogy 18-ról 21 évre emeljék a fegyvervásárláshoz szükséges alsó korhatárt. (MTI/EPA/Shawn Thew)
Nyitókép: SHAWN THEW

Tovább dagad a Facebook és Trump botránya

Tovább dagasztja a Facebook mélyrepülését is okozó Cambridge Analytica-botrányt az egyik brit csatorna újabb leleplező videója. Ezúttal azt mutatják be, hogy a társaság vezetői miként számoltak be a Trump-kampányban végzett tevékenységükről.

„Nincs értelme egy választási kampányban a tényekkel érvelni, hiszen az egész csak az érzelmekről szól.

A legnagyobb hiba, amit a politikai pártok elkövethetnek, hogy a vitákat tényekkel akarják megnyerni ahelyett, hogy egy adott témának az érzelmi középpontjára fókuszálnának, és direkt erről kommunikálnának” – fogalmaz a brit Channel 4 rejtett kamerás felvételen a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég egyik vezetője, Mark Turnbull.

Önmagában persze e hozzáállás nem ütközik semmilyen törvénybe, az azonban, amiről kollégája, Alexander Tyler beszél, hogy miként kell egy kampány során a pozitív üzenetek és a mobilizáció terepét meghagyni a nyilvános büdzséből gazdálkodó jelölőszervezetnek, míg a lejárató üzenetek terjesztésének szerepét a háttérből finanszírozott, látszólag nem kapcsolódó szervezeteknek, már sérti az amerikai választási törvényt.

Mindezt a Cambridge Analytica vezetői a Channel 4 magát Srí Lanka-i üzletembernek álcázott riporterének a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampányban szerzett tapasztalataikról árulják el, mivel – a társaság egyik alapítója, a Donald Trumpot is támogató milliárdos, Robert Mercer javaslatára – e cég szervezte a republikánus jelölt 2016-os kampányát, sőt – amint a felvételen látható – az egyik a demokrata jelölt,

Hillary Clinton lejáratását célzó üzenet is tőlük származik,

aminek terjesztését az imént vázolt eljárás értelmében nem a republikánus párt, hanem a Make America Number One nevű cég finanszírozta. Emellett a társaság már létező civil szervezeteket és aktivista csoportokat is használt arra, hogy negatív üzenetekkel bizonytalanítsák el a demokrata szavazókat.

Az előbbiek azért adnak új színt a történetnek, mert a Channel 4 rejtett kamerás felvételei előtt leginkább a társaság úgynevezett mikrotargetálási mószeréről lehetett hallani, amellyel a potenciális választók igényeihez tudták igazítani megrendelőjük – ez esetben a republikánus jelölt – fő kampányüzeneteit és célzottabban tudták megszervezni kampányeseményeit. A botrányt az okozta, hogy a The New York Times és a The Guardian egyidejűleg megírta, hogy Cambridge Analytica 50 millió Facebook-felhasználó adataihoz – amely mindezt lehetővé teheti – jogosulatlanul juthatott hozzá.

A társaság ezt következetesen tagadja, a rejtett kamerás felvételekre pedig a cég vezérigazgatója, Alexander Nix – aki a Channel 4 első riportjában egyebek mellett azzal dicsekedett, hogy a cél érdekében akár örömlányokkal vagy hamis állításokkal is képesek lejáratni a megrendelő politikai ellenfeleit –, azzal reagált, hogy csak rájátszott a beszélgetésre, mert tudta, hogy komolytalan a csatorna beépített ember.

Nem sokkal később a Cambridge Analytica igazgatótanácsa bejelentette, hogy

azonnali hatállyal felfüggesztette állásából a cég vezérigazgatóját az ügy teljes körű független vizsgálatának idejére.

A brit kormány információs biztosa eközben bírósági felhatalmazásért folyamodott a társaság londoni irodáinak átkutatására.

A londoni alsóház digitális ügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins pedig levelet intézett Mark Zuckerberghez, kérve, hogy a Facebook vezérigazgatója jelenjen meg a bizottság előtt és válaszoljon a testület kérdéseire. A levélben Collins a Facebook által alkalmazott eljárásrend "katasztrofális hibájának" nevezte a brit és az amerikai sajtó által feltártakat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×