Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Szijjártó: az ígéret kevés, jogi garanciák kellenek

Szijjártó: az ígéret kevés, jogi garanciák kellenek

Az ukrán nyelvtörvényről tárgyalt szerdán Párizsban a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kijevi kollégájával az amerikai külügyi államtitkár jelenlétében egyeztetett a jogszabály változtatásáról.

Jogi garancia kell arra, hogy az új oktatási törvényt Ukrajna nem kezdi el végrehajtani, amíg nem születik arról megállapodás a helyi magyar közösséggel - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter  Párizsban, ahol rendkívüli magyar-ukrán-amerikai háromoldalú találkozón egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral.

"Olyan törvényt nem hajthat végre Ukrajna az oktatás vonatkozásában, amelyről nem állapodott meg a magyar nemzeti közösség képviselőivel.

Az ígéret kevés, nekünk erre jogi garanciák kellenek"

- fogalmazott Szijjártó.

"Arra van szükség, hogy az ukrán kormány olyan jogi kötőerővel bíró döntést hozzon, amely világossá teszi, hogy mindaddig nem kezdődik meg a végrehajtása ennek a törvénynek, amíg a konzultációk a magyar nemzetközösséggel sikeresen le nem zárultak" - tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint "hazug beállítás" az, hogy kétoldalú ukrán-magyar ügyről lenne szó. Az új oktatási törvény elfogadásával Ukrajna "a legalapvetőbb kisebbségvédelmi nemzetközi normákat sértette meg", egyebek mellett az Európai Unió és az Európa Tanács előírásait a kisebbségek védelméről, valamint az Ukrajna által vállalt akciótervet a NATO keretei között - hívta fel a figyelmet.

A miniszter jelezte, hogy Magyarország álláspontja teljes egészében egybeesik az Európai Unió és az Európa Tanács elvárásaival, és Magyarország mindenképpen megoldást szeretne, mégpedig olyat, amely a kárpátaljai magyar közösség számára kedvező.

"Elvi kérdés, hogy a nemzeti jogszabályokban rögzített módon a magyar kisebbség már megszerzett jogait csorbítani nem lehet. (...) Márpedig az új oktatási törvény azokat jelentős mértékben csorbítja, s ezzel megsérti a vonatkozó jogszabályokat" - mondta a miniszter.

Magyarország azt várja el Ukrajnától, hogy módosítsa az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó részét, megfelelve a nemzetközi jogszabályoknak, és a Velencei Bizottság döntésének, azaz valódi konzultációt kezdjenek a kárpátaljai közösséggel az elvárásaikról.

A konzultációk megkezdésére Szijjártó Péter tájékoztatása szerint az ukrán külügyminiszter ígéretet tett, ugyanakkor arra mindenképpen jogi garanciákat kér a magyar kormány.

"Jogi garanciák hiányában Magyarország fenntartja azt a döntését, hogy Ukrajna minden létező nemzetközi törekvését blokkolja az Európai Unióban és a NATO keretein belül" - szögezte le a miniszter.

„A helyzet orvoslásának a legjobb és leghatékonyabb módja a törvény azon cikkeinek a módosítása lenne, amely

elveszi a magyaroktól és más kisebbségektől azt a jogot, hogy az óvodától az egyetemig a saját nyelvükön tanulhassanak.

Amely jog eddig létezett az egy alapvető nemzetközi elv, hogy a kisebbségek jogait elvenni nem lehet”– mondta Szijjártó. 

Mindenközben kedden az Európa Tanács elfogadta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozó jelentést, amely kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő kisebbségek megsegítése szempontjából. A dokumentumban nagy hangsúlyt kap az oktatás, amely a nyelvi kisebbségek kulturális identitásának egyik alappillére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×