Az ukrán hírügynökségek szerint a törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.

A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

A jogszabály kimondja, hogy "nyelvellenőrök" fognak ügyelni a törvény betartására.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.

Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat információk szerint kimondja, hogy

• Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és
• kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken.
• A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot.
• Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.

A magyar kormány az EU-ban is küzdött ellene

Ukrajnának le kell állítania a nyelvtörvény vitáját, olyan nyelvi szabályozást kell elfogadnia, amely összhangban áll az európai normákkal és nem csökkenti az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok megszerzett jogait - jelentette ki legutóbb, április 9-én az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a Nyelvi jogok Ukrajnában címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Németh Zsolt aláhúzta, aggodalomra ad okot az ukrán nyelvtörvény, az ugyanis abszurditásokat tartalmaz, a magánélet területére akarja száműzni a kisebbségi, köztük magyar nyelvet.

Kijelentette, Magyarország értetlenül áll a szabályozás előtt, amely tovább növeli az oktatási törvény által már korábban előidézett feszültséget. Véleménye szerint a helyzet kezelésére az egyetlen lehetőség az lenne, ha Ukrajna megfogadná az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsát, Dunja Mijatovic ugyanis egyértelműen felszólította Kijevet arra, hogy nyújtsa be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várja meg annak kialakított álláspontját és csak ezt követően kerüljön sor a törvény elfogadására.