Infostart.hu
eur:
373.47
usd:
339.93
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Szijjártó Péter reagált a 11 ország által írt tiltakozó levélre

Szijjártó Péter reagált a 11 ország által írt tiltakozó levélre

Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti és azáltal, hogy elfogadta az új oktatási törvényt, nemcsak európai uniós kötelezettségeinek, hanem NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget - jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.

Magyarország korábban jelezte, hogy „nem aktuális” számára a külügyminiszteri szintű NATO–Ukrajna-tanácsülés, amelyet december 6-án tartottak volna a NATO külügyi tanácsülésének margóján. Nem hivatalos információk szerint 11 tagállam, közöttük Németország hivatalos levélben jelezte, nem ért egyet a döntéssel.

A külgazdasági és külügyminiszter az üggyel kapcsolatban délután kiemelte: Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és fejlesztését, de ezzel teljes mértékben ellentétes az új oktatási törvény elfogadása. Ukrajna az oktatási törvény elfogadásával nem kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem nemzetközi vállalásainak nem tesz eleget.

Ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt. Ha pedig vannak olyan országok, amelyek számára ugyancsak fontos, hogy a párbeszéd helyreálljon, akkor győzzék meg Ukrajnát, hogy feleljen meg nemzetközi kötelezettségeinek - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kijelentette, Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit, ezért ellenzi, hogy az Ukrajna által okozott helyzetet a NATO elfogadja. Nem Magyarország, hanem Ukrajna állított elő új helyzetet. Ha Kijev visszavonja a törvényt, Magyarország újra a leghangosabb támogatója lesz európai és euroatlanti törekvéseinek.

Amennyiben Kijev azt akarja, hogy a kárpátaljai magyarok is elsajátítsák az államnyelvet, akkor fejleszteniük kell az ukrán nyelvtanulás hatékonyságát, de elvenni a magyaroktól az anyanyelven tanulás jogát nem lehet - húzta alá Szijjártó Péter.

Az ukrán parlament szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi. A Petro Porosenko elnök által is aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része - amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ilyen még nem volt Magyarországon: új válságkezelési rendszer készül a biztosítóknak

Ilyen még nem volt Magyarországon: új válságkezelési rendszer készül a biztosítóknak

Önálló törvény szabályozná 2027. január 29-étől a bajba jutott biztosítók és viszontbiztosítók szanálását Magyarországon, az uniós követelményeknek megfelelően. Az Országgyűlés honlapján nemrég közzétett javaslat a biztosítási szolgáltatások folytonosságát és az ügyfelek kollektív érdekeit védené egy-egy biztosító súlyos pénzügyi megingása esetén. A beavatkozások finanszírozására egy ágazati befizetésekből működő, ötmilliárd forintos induló összegű, a MABISZ által kezelt szanálási alapot hoznának létre, amelyet 2029 őszéig három egyenlő részletben kellene feltölteniük a biztosítóknak. Hasonló a bankszektorban egyébként már 2014 óta működik, a biztosítói szabályozás részben ezt a mintát követné. Meghatározott feltételekkel követelések leírására és az életbiztosítások visszavásárlásának átmeneti korlátozására is lehetőség nyílna, a szabályszegőket pedig milliárdos bírságokkal is sújthatná az MNB.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×