Ahogy az a bostoni robbantó ügyében végzett nyomozás során kiderült, az orosz hatóságoktól kapott információk miatt Tamerlan Carnajevet - az egyik elkövetőt - is kihallgatta korábban az FBI, mégsem vették őrizetbe - emlékeztet a cikk írója. Carnajev szüleit és tanárait és diáktársait kikérdezték, az előéletét és internetes kereséseit átvizsgálták, de különösebb aggodalomra adó okot nem találtak.

Az afgán származású Mateent nem is egyszer, hanem kétszer, 2013-ban és 2014-ben is kihallgatták. Első alkalommal munkatársai jelentették a rendőrségen, mert a munkahelyén radikálisnak ítélt kijelentéseket tett. Az FBI azonban nem talált arra utaló nyomot, hogy Mateennak kapcsolatai lettek volna terrorszervezetekkel. Egy évvel később arról faggatták, hogy ismerte-e Moner Mohammed Abusalhát, az első amerikai öngyilkos merénylőt, aki 2014-ben Szíriában felrobbantotta magát. Mateen és Abusalha ugyan ismerték egymást, de csak futólag, a hatóságok szerint ezért Mateen nem jelentett fenyegetést.

Az amerikai szaklap írása szerint az FBI évente több száz felmérést, előzetes és teljes körű nyomozást indít, hogy terrortámadásokat akadályozzon meg. Sokszor azonban, mint ahogy Omar Mateen és Tamerlan Carnajev esetében is történt, a nyomozók nem indítanak vizsgálatot, mert a saját irányelveik (Domestic Investigations an Operations Guide) nem teszik lehetővé.

A cikkíró szerint ugyanis megalapozott gyanú kell ahhoz, hogy a FBI nyomozást indítson valakivel szemben.

A megalapozott gyanú azt jelenti, hogy világos tényeknek kell alátámasztaniuk azt a feltételezést, miszerint egy adott személy bűncselekményt követett el, illetve tervez elkövetni - magyarázza az író.

Az Egyesült Államok alkotmányának negyedik kiegészítése feltételként szabja meg a megalapozott gyanút a nyomozás megindításához, emellett megtiltja az indokolatlan házkutatást és letartóztatást, és megköveteli az elfogatóparancsok bírósági jóváhagyását.

Mateen ügyeit az FBI le is zárta, miután a nyomozók megerősítették: nem követett el bűncselekményt, és nem utal arra jel, hogy ilyen szándékai lennének a jövőben.

A cikk emlékeztet: Zacarias Moussaouit, aki a hatóságok szerint a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményben vállalt volna szerepet, repülős oktatói jelentették a hatóságoknak, mert a férfi meg akarta tanulni az utasszállítók vezetését, de a felszállást és a leszállást nem. Más értesülések szerint az is gyanús volt, hogy Moussaoui szinte egyben rendezte a pilótatanfolyam díját és százdolláros bankjegyekkel fizetett. Ez a gyanú viszont nem bizonyult megalapozottnak ahhoz, hogy az FBI-nak engedélyezzék a terrorizmusért később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Moussaoui számítógépének lefoglalását, amivel viszont lehet, hogy a terrortámadást el lehetet volna kerülni.

Az orlandói lövöldözőt 2013-ban radikális kijelentések miatt hallgatták ki, de az FBI eleve nem indíthat nyomozást valaki ellen csak azért, mert élt a szólásszabadsághoz való jogával. A cikkíró szerint tehát nem lehet teljes körű nyomozást indítani kijelentések alapján, még ha azok terrorista csoportoknak tett hűségesküről is szólnak. Megalapozott gyanú hiányában még lehallgatást sem végezhet a nyomozó hatóság - mutat rá a Foreign Policy írása.

A cikk szerint az utóbbi időben elkövetett támadások fényében sokak szerint épp ideje lenne a megalapozott gyanú korlátain lazítani, mások viszont ragaszkodnak a magánélet és rendvédelmi szervek hatáskörének alkotmányban rögzített korlátozásaihoz, mert szerintük azok, akik a magánélethez való jogukat feladják a biztonságért cserébe, végül mindkettőt el fogják veszíteni.