"Én ezt Magyarország és a magyar emberek megsértéseként fogom fel" - mondta Szijjártó Péter a visegrádi (V4) és a Benelux-országok külügyminisztereinek prágai találkozója utáni sajtótájékoztatón, az MTI kérdésére válaszolva.
A miniszter szerint "az egyetlen ok, amely miatt az emberi jogi főbiztos folyamatosan sértegeti Magyarországot és a magyarokat, hogy mi nem nyitottuk meg határainkat a migránsok előtt", illetve hogy Magyarország ellenőrizni akarja államhatárait.
Az ENSZ emberi jogi biztosa hétfőn Genfben az Emberi Jogi Tanács ülésének nyitónapján elhangzott felszólalásában negatív kontextusban említette Magyarországot több országgal együtt.
Zeid Raad al-Husszein egyebek között kifejtette: aggodalmat kelt, hogy néhány közép- és kelet-európai országban, "beleértve Magyarországot, Lengyelországot és Macedóniát", megpróbálják "megváltoztatni azon intézmények jogköreit, amelyek ellenőrzik a végrehajtó hatalmat". Az emberi jogok védőire és a civil szervezetek képviselőire "folyamatos nyomás nehezedik", és jelzések vannak arról, hogy "több esetben zaklatták az újságírókat".
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a prágai találkozó eredményét értékelve leszögezte: a V4 és a Benelux- országok nem ellenségek. Beismerte, hogy a migrációs válság megoldásában eltér a két csoportosulás álláspontja. Hozzátette: mindketten egyazon Európai Unió tagjai, s a problémát az uniós párbeszéd keretében kell megoldani.
"Nem azzal távozunk Prágából, hogy lenne egy közös megoldásunk, de képesek voltunk nézeteinket megvitatni" - mutatott rá Jean Asselborn. Luxemburg jelenleg a Benelux-országok csoportjának soros elnöke.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint sincs egy véleményen a V4-ek és a Benelux-országok csoportja, elsősorban ami a menekültkvótákat illeti, de fontos, hogy a felek képesek a konstruktív párbeszédre.
A V4-ek és a Benelux-országok képviselői Prágában megállapodtak abban, hogy a kétoldalú párbeszédet külügyminiszteri szinten a visegrádi lengyel elnökség alatt is folytatni szeretnék.