A menedékkérők értékeinek a tartózkodás költségeinek fedezésére szolgáló lefoglalásáról és a koppenhágai kormány más ellentmondásos intézkedéseiről adott magyarázatot a dán külügyminiszter és a migrációs miniszter hétfőn az EP állampolgári jogi bizottsága előtt. Dánia hivatalos álláspontja szerint a külföldön bírált intézkedések nem sértik az ország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait.

Egy nappal a dán parlament szavazása előtt a koppenhágai kormány két minisztere adott számot hétfőn az Európai Parlament állampolgári bizottságában a kabinet élénk visszhangot kiváltó menekültügyi intézkedéseiről. Kristian Jensen külügyminiszter, és Inge Stojberg, migrációért felelős miniszter hitet tettek az európai alapértékek mellett, felhívták a figyelmet a példátlan menekülthullám kiváltotta rendkívüli helyzetre, ami úgymond rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé, és hangsúlyozták, hogy Dánia a képviselők egy része által nyíltan bírált vagy megkérdőjelezett intézkedésekkel nem szegi meg nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A LIBE-szakbizottság tagjai két ellenmondásos intézkedés miatt hívták tetemre a dán kormány tagjait. Az egyik döntés értelmében - amiről kedden szavaz a dán parlament - az országban menedékjogot kérők készpénzét és egyéb, nem személyes értéktárgyait 1300 euró felett lefoglalják és a menedékjogi eljárás ideje alatt a menedékkérők szállási és étkezési költségeinek fedezésére fordítják. A másik döntés értelmében az ideiglenes védelemben részesülő személyek esetében csak egy három éves időszak után nyílna lehetőség a családegyesítésre.

A képviselők közül többen is, így Cecilia Wikström (svéd liberális), vagy a német szociáldemokrata Birgit Sippel aggodalmuknak adtak hangot a tagállamok között kibontakozó verseny miatt, amelynek célja, hogy a menekültek befogadási szabályainak szigorítása révén elveszítsék a menedékkérők szemében a vonzerejüket. Az említett képviselők emellett úgy vélték, hogy a családegyesítés három évre történő kitolása nem sarkallja majd a beilleszkedésre a menekülteket, és kételyeket támaszt a genfi menekültügyi és emberi jogi konvenció vonatkozó szabályainak tiszteletben tartása iránt.

A dán migrációs miniszter véleménye szerint a dán intézkedéseket részben félreértették, részben pedig félremagyarázták a sajtóban. Rámutatott, hogy Dániában a menedékkérőknek - akik rendelkeznek a szükséges forrásokkal - már a '90-es évek óta lefoglalják érkezéskor bizonyos értéktárgyait, amiből menedékjogi kérelmük elbírálása alatt szállás- és étkezési költségeiket fedezik. A náluk levő készpénznek csak az 1300 euró feletti részét kell a hatóságnál hagyniuk, és ugyanekkora értékhatár vonatkozik az értéktárgyaikra is. A menedékkérők számár kedves, személyes értéktárgyakat - például a jegygyűrűt, vagy családi emléktárgyakat - megtarthatják. És ha nem értenek eget az eljárással, bíróságon fellebbezhetik meg a döntést.

"Az 1300 euró tisztességes határ" - vélekedett Stojberg, aki szerint a menedékkérők ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a dán lakosok. A mindenkire kötelezően alkalmazott alapelv szerint ugyanis, akik el tudják tartani magukat, azoknak maguknak kell állniuk a költségeket, és Dániában erre megvan a minimális határ, amit jelen esetben alkalmaznak. Arra is emlékeztetett, hogy Bajorországban, Baden-Württembergben és Svájcban is hasonló eljárás létezik.

Több képviselő is, így Sophie in't Veld (holland liberális) értetlenül fogadta a migránsok és a dán állampolgárok helyzetének összehasonlítását, hiszen utóbbiaknak más személyes értékeik is vannak, és a menedékkérőktől eltérően dolgozhatnak is. Cornelia Ernst (német, Egyesült Baloldal) pedig arra kérdezett rá, hogy hova folyik be a menedékkérőktől lefoglalt készpénz és értéktárgy, és mit kezdenek a hatóságok a pénzzel. Részben az idő rövidsége miatt a dán miniszterek nem adtak konkrét választ egyik fenti kérdésre sem.

Kristian Jensen külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az új jogszabályt a dán pártok között széles támogatás övezi, és várakozásai szerint kedden a képviselők háromnegyede megszavazza a szigorítást.

A meghallgatás végén Louis Michel (belga liberális) éles szóváltásba keveredett az ülésen elnöklő Gál Kingával, a LIBE alelnökével, akin előbb fennhangon, majd ordítva kérte számon a vita levezetését. Azt rótta fel, hogy szerinte az egész egy álvita volt, ami szégyen az EP-re nézve, és konkrétan azt vágta a magyar képviselő fejéhez, hogy "kényelmetlen lett volna számára az, hogy a dánok kapcsán Magyarországról és Lengyelországról is beszéljenek". "A válaszok nem elégítenek ki, és nyilvánvalóan ellentmondanak a szerződésnek" - kiabálta magából kikelve a korábbi belga külügyminiszter, akit Gál Kinga hiába próbált lecsillapítani, mire végül berekesztette az ülést. A levezető elnök "elfogadhatatlannak és példa nélkülinek" nevezte az incidenst.

A LIBE bizottság később visszatér a kérdésre és dönt arról, hogy a dán ügynek legyen-e folytatása.

Az éles szóváltásról videó-felvétel is látható.

További részletek a BruxInfo cikkében.