A "Schengen barátai" és az úgynevezett mini-Schengen koncepció hívei közötti nyílt konfrontáció nélkül, inkább az egység szellemében zajlott le pénteken az EU28-ak belügyminisztereinek tanácsülése.

"Schengen egységét mindenki meg akarta őrizni" - nyilatkozta a találkozót követően Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a brüsszeli magyar sajtó képviselőinek. Az államtitkár kulturált és konstruktív vitáról számolt be az újságíróknak.

Dimitrisz Avramopulosz, az EU belügyi és menekültügyi biztosa pedig azt mondta, hogy "Schengent nem lebontani kell, hanem éppen ellenkezőleg, meg kell erősíteni, és az Európai Bizottság is ebben a szellemben dolgozik tovább".

A Schengen körüli felhajtást részben az a sajtó által a jelek szerint kissé félreértelmezett elnökségi vitaanyag gerjesztette, amely komolyan számot vetett a belső határellenőrzés hosszabb időre történő visszaállításával. Mint a luxemburgi elnökség részéről utóbb tisztázták, a schengeni határkódexben a belső határellenőrzés visszaállítását végső esetben akár két évre is lehetővé tevő 29-ik cikket a nekik tulajdonított szándéktól eltérően éppen Schengen védelmében kapták elő - írja a BruxInfo.

Ha ugyanis nem csillapodik a menekültválság, fennáll a veszélye, hogy Németország - amely elvileg jövő márciusig, azaz maximum hat hónapig függesztheti csak fel a schengeni szabályokat - más jogi lehetőség hiányában az uniós jog keretein kívül próbálja majd meghosszabbítani a határellenőrzéseket. Ebben az esetben pedig tényleg elindulhat egy dominóeffektus, ami Schengen fennmaradását veszélyeztetné. Luxemburgi források szerint az elnökség éppen azért kezdeményezett vitát pénteken erről, hogy - miként Jean Asselborn menekültpolitikáért felelős miniszter is fogalmazott - ne érje felkészületlenül a tagállamokat egy ilyen helyzet, ne kapkodva szülessenek meg a döntések.

Ezért az ülésre készült elnökségi vitaanyag még lehetőségként szólt arról, hogy a tagállamok felkérjék az Európai Bizottságot egy olyan javaslat kidolgozására, ami - az idézett 29-ik cikk értelmében - a schengeni külső határok ellenőrzését illető "súlyos hiányosságok" alapján jogi alapot szolgáltatna egy vagy több tagállam számára egész belső határán, vagy a határszakasz egy részén az ellenőrzés visszaállítására.

A miniszterek végül nem intéztek ilyen felkérést a Bizottsághoz, de Avramopulosz biztos jelezte, hogy a testület amúgy is folyamatosan nyomon követi és értékeli a tagállamok teljesítményét a külső határok őrzésében. A Bizottság december 15-én teszi közzé kétévenkénti értékelő jelentését a tagállamokról és a schengeni rendszer működéséről.

Ha a luxemburgi elnökség előre is próbált gondolni, nem világos, hogy márciusban rendelkezésre állnak majd azok a jogi feltételek, amelyek a németeknek vagy az osztrákoknak lehetővé tennék a schengeni szabályok szerint a jelenlegi korlátozások végső esetben akár két évre történő meghosszabbítását. A schengeni határkódex vonatkozó cikke ugyanis leszögezi, hogy amennyiben a Bizottság rámutat egy országra, az három hónap időt kap a külső határok hatékony ellenőrzését garantáló intézkedések meghozatalára. Márpedig, ha ez a helyzet, akkor Brüsszelnek a 29-ik cikk aktiválásával tulajdonképpen már decemberben rá kellene lépnie a gázpedálra.

A miniszteri ülés légkörére kedvező hatást gyakorolt, hogy Görögország - amely schengeni tagságának felfüggesztéséről cikkezett a nemzetközi sajtó - végül szinte minden fronton engedett és elfogadta az Európai Unió által a külső határok ellenőrzéséhez felajánlott segítséget. Athén kérte a polgárvédelmi mechanizmus aktiválását, a gyorsreagálású határőrcsapatok görög szigetekre vezénylését, és megállapodott a Frontex-szel a macedón határon a menekültek közös regisztrálásáról. Jean Asselborn azonban elismerte, hogy a fejlődés ellenére még messze nincs minden rendben. Nem biztosított például kellő mértékben azoknak a migránsoknak a fogadása, akik nem a szigeteken felállított hotspotoknál, hanem a görög kontinensen kötnek ki a csónakjaikkal.

A luxemburgi külügyminiszter újságírói kérdésre arra a hírre is reagált, miszerint Szlovákia és Magyarország is megtámadta az Európai Bíróság előtt a Tanács szeptemberi döntését a menekültek tagállamok közötti ideiglenes áthelyezéséről (más néven a kötelező menekültkvótáról). A politikus rámutatott, hogy a két országnak, miként másoknak is jogában áll a Bírósághoz fordulni, és azt is előrevetítette, hogy Luxemburg, miként néhány más tagállam is a magyarokkal és a szlovákokkal szemben száll majd be a bírósági tárgyaláson a vitába. "Ha a tagállamok elkezdenek kételyeket támasztani a szolidaritás iránt, akkor az idővel kárt tehet a szolidaritásban" - mondta.