Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

A migrációs válság kezelésekor is be kell tartani az emberi jogokat

A migrációs válság jelentette kihívás kezelésekor sem szabad megfeledkezni az emberi jogok védelméről - mondta Emily O'Reilly európai ombudsman szerdán Budapesten, az MTI-nek adott interjújában.

Az európai ombudsman kifejtette: az EU és az uniós tagállamok nyilvánvalóan nem voltak felkészülve a migrációs válságra, senki nem számított arra, hogy ilyen számban érkeznek emberek Európába, és már csak a tömeg nagysága miatt is veszélybe kerülhet az alapjogok, az emberi jogok védelme.

Viszont fontos, hogy még e rendkívüli körülmények közepette sem sérülhetnek ezek a jogok, és az emberi jogok védelmével foglalkozó intézményeknek, így az ombudsmanoknak a feladata garantálni e jogok védelmét folyamatosan, minden helyzetben - magyarázta.

Megjegyezte: az emberi jogok védelme békés körülmények között természetesen egyszerűbb, de a nehéz helyzetekben is elengedhetetlen.

Úgy vélte, mivel egyes érintett országok - például Magyarország, Görögország, Olaszország vagy a nyugat-balkáni államok - szegényebbek a nyugat-európai országoknál, számukra nagyobb kihívást jelent a helyzet kezelése, így szorosabb együttműködésre van szükség a tehermegosztás érdekében, továbbá azért, hogy az alapjogok védelméről ne feledkezzenek el, hiszen ez az Európai Unió alapja.

Emily O'Reilly az európai ombudsman intézményéről beszélve kifejtette: ez a pozíció húsz évvel ezelőtt jött létre két-három dolgozóval, ma már 70-en segítik munkáját.

Bár sokan azt hiszik, hogy az európai ombudsman az uniós tagállamok ombudsmanjai felett áll, valójában az európai intézmények tevékenységének vizsgálatával foglalkozik. Az európai ombudsmanhoz fordulhatnak a polgárok, ha kifogásuk van az Európai Bizottság munkájával, olyan vállalatok ügyében, amelyek szerződésben állnak európai intézményekkel, és panaszt nyújthatnak be civil szervezetek, vagy olyanok, akik egy állásra jelentkeztek egy európai intézményhez, és úgy érzik, nem volt fair eljárásban részük - sorolta.

Hozzátette: a panaszok jelentős része az átláthatóságot, bizonyos dokumentumok, információk megismerhetőségét érinti.

Sok esetben viszont olyan panaszokkal fordulnak az európai ombudsmanhoz a polgárok, amelyek valójában az országuk ombudsmanjának hatáskörébe tartoznak, így ezeket az ügyeket átirányítják az illetékes biztoshoz - mondta Emily O'Reilly.

Közölte: évente mintegy húszezer ember veszi fel velük a kapcsolatot, 350-400 ügyben indítanak vizsgálatot, és általában elfogadják ajánlásukat. Magyarországról tavaly 49 panasz érkezett az európai ombudsmanhoz, ezek közül ötben indítottak vizsgálatot. Az európai ombudsmannal írásban vagy online is fel lehet venni a kapcsolatot, és magyar nyelven is lehet panaszt benyújtani hozzá - mondta Emily O'Reilly.

Az európai ombudsman közölte, hogy úgynevezett rendszerszintű vizsgálatokat is végeznek, például vizsgálódtak a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak ügyében is, nagyobb átláthatóságot követelve.

A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság több dokumentumot, információt bocsát rendelkezésre - mondta.

Hozzátette: az Európai Bizottság általában megfogadja ajánlásait, hiszen ha nem így tesz, jelentést ír az Európai Parlamentnek, és akkor az EP előtt kell beszámolnia az ügyről a bizottságnak.

Azzal is foglalkoznak, hogy az egyes szakértői csoportokban mennyire kiegyensúlyozottak az érdekek, vagyis mennyire jelennek meg például a civil szféra és a vállalatok érdekei. Ugyancsak foglalkoznak a lobbitevékenység vizsgálatával, azzal, hogy ez miként befolyásolhatja az európai és a nemzetállami törvényhozást, ezzel kapcsolatban a legutóbb a Volkswagen-botrány is több kérdést felvetett - mondta.

Emily O'Reilly kitért arra is, hogy vizsgálják az uniós alapokkal kapcsolatos ügyeket, és azt is, hogy ha egy uniós tisztviselő a magánszférába távozik, miként oszt meg esetlegesen információkat a profit reményében. Jelentős ügyükként említette a Frontex vizsgálatát, hogy mennyiben érvényesültek az emberi jogok a visszatoloncolások alkalmával. E vizsgálatban 14 uniós tagállam vett részt.

Mint mondta, szorosan együttműködik az európai ombudsmanokkal, évente szemináriumot rendeznek, amelyen tapasztalatot cserélnek, megosztják a jó gyakorlatokat. Most is a szorosabb együttműködésről egyeztetet a magyar ombudsmannal - tette hozzá.

Emily O'Reilly közölte: célja megismertetni hivatalát az európai polgárokkal, ebből a célból korábban Ausztriában, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, Olaszországban, Hollandiában és Belgiumban is járt.

Az európai ombudsman délután részt vesz Az egy átláthatóbb és elszámoltathatóbb Európai Unióért című beszélgetésen az Európa Pontban.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×