A közgazdász szerint az euróövezet görög elhagyása, a Grexit után is van élet, ha úgy alakul, bár pár éven át meglehetősen nehéz lesz. Malkoutzis úgy véli, sok görög letett a reményről, hogy javíthat életszínvonalán. A szerző szerint a nemmel szavazók között van, akinél bevált a nemzeti szuverenitásról szőtt "idealista álom", másokat feldühített az, ahogyan hazájukat kezelték a hitelezők, és vannak, akik úgy érzik, kimerültek, saját vezetőik és az európai döntéshozók is magukra hagyták őket.

A véleménycikk szerint az elmúlt hat évben a görögöket rendszeresen fenyegették azzal, hogy ha nem megfelelően döntenek, nehézségekre számítanak, majd mikor megfogadták a tanácsot, ugyanúgy jöttek a megpróbáltatások. Nekik több reményre van szükségük további adóemelésnél és kiadáscsökkentésnél.

"A tény, hogy tízezrek csatlakoztak az elutasítás pártján álló tüntetésekhez, a Sziriza vezette kormány lobogója alatt, miközben az hivatalba lépése óta az amatőrizmuson kívül semmi mást nem mutatott (...), azt bizonyítja, hogy fogytán a remény" - írja Malkoutzis. Amire Görögországban jelenleg kísérletet tesznek, az szerinte a társadalmi és politikai fenntarthatóság határát súrolja.

A kis jövedelműek adóterhei megnégyszereződtek 2008 és 2012 között, a tehetősebbekké eközben kilenc százalékkal emelkedtek, a háztartások felének fő bevételi forrása pedig a nyugdíj - mutat rá az elemző.

"Õk most félelemben élnek" - írja. Malkoutzis véleménye szerint ebben a légkörben már nem lehet azt folytatni, ami eddig volt.

A második legnagyobb példányszámú számú francia nyelvű belga napilap, a La Libre Belgique 12 oldalt szentelt a népszavazásnak. A lap szerint "brutális" lehet a hétfői ébredés. Görögország fityiszt mutatott a megszorításoknak - áll az újság címlapján, amely arra figyelmeztet, hogy a görög válság teljesen ellenőrizhetetlenné válhat.

A lap szerint a görög kormányfő téved, ha azt gondolja, hogy totális győzelmet aratott, engedményeket kell tennie, ha olyan megállapodást akar kötni, amelyet a német törvényhozás is elfogad, a "számláló pedig tovább pörög", ha Athén július 20-án nem tud fizetni az Európai Központi Banknak, amely jelenleg felszínen tartja a görög bankrendszert - a helyzet minden eddiginél "robbanásveszélyesebbé" válhat.

A lap viszont koránt sincs meggyőződve arról, hogy a frankfurti uniós jegybank "kihúzza a dugót", s leállítja a görög pénzügyi szektort életben tartó sürgősségi hitelezést. "A mostani állás szerint nem biztos, hogy Görögországnak fel kell hagynia az euró használatával" - írja.

Megszólaltatja az újság André Sapirt, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles egyetem közgazdászprofesszorát, aki szerint "Görögország már fél lábbal kint van az euróövezetből". Sapir nem látja okát, hogy miért lazítana az EKB, úgy véli, a Grexit nem javítana a helyzeten.

"A nem hirtelen következményekkel jár majd. A helyzet továbbra is romlik" - fogalmaz Sapir, aki szerint így csak nehezebb lesz áthidalni az ellentéteket.

"Nem gondolom, hogy a nem segít a görögökön" - véli a professzor, aki szerint az elutasító szavazatok győzelme csak nagyobb zűrzavart teremt majd.

A közgazdász úgy véli, hogy az eredmény az uniós vezetők világos elutasítását és teljes vereségét jelenti. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ugyanakkor szerinte nem vétett politikai hibát, azzal, hogy az "igen" pártjára állt.

Sapir arra is emlékeztet, hogy a német vezetés eddig elzárkózott a görög adósság átrendezésétől, inkább a görög kormányt rendezte volna át. Felhívja arra is a figyelmet, hogy ugyan a Nemzetközi Valutaalap valóban azt állítja, hogy a görög adósság fenntarthatatlan, és adósság-átstrukturálásra van szükség, ugyanakkor a helyzet romlásáért a Ciprasz-kormány intézkedéseit teszi felelőssé.

Az ugyancsak belga Le Soir szerint a görögök nemet mondtak Angela Merkel Európájára.

A lakosság többsége - írta a baloldali liberális szellemiségű, francia nyelvű lap - nem csupán a megszorításokat utasította el, hanem az ország fölötti külföldi "gyámkodásra" is nemet mondott.

A lap helyzetértékelése szerint Ciprasz a Sziriza balszárnyának járt a kedvében a népszavazás megszervezésével, de ennek révén - bármilyen nagy győzelmet is aratott - minden eddiginél nagyobb mértékben vált e balszárny túszává.

A Le Soir athéni különtudósítója, Maroun Labaki feltette a kérdést, hogy - tekintettel a várható szociális következményekre - vajon valaha is hajlandóak lesznek-e beleegyezni a Sziriza szélsőségesei a hitelezőkkel kötendő megállapodásba.

"A görög kormányfő vasárnap kétségtelenül újra feltöltötte az elemeit, de a Sziriza heterogén jellege továbbra is ezek tartóssága ellen hat" - olvasható a brüsszeli lapban.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint Görögország kilépése az euróövezetből nem kényszeríthető ki, de logikus következménye a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson.

A Sziriza-csapatnak a "gazdag brüsszeli nagybácsi" nélkül kell megtalálnia a módját annak, hogy a bevételeket és kiadásokat egyensúlyba hozza. A görögöknek is előbb-utóbb tudomásul kell venniük, nem kerülhető meg, hogy gazdaságuk versenyképesebb legyen. Ez inkább az euróövezetből való kilépéssel teremthető meg.

A regionális politikai és humanitárius segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország ne süllyedjen káoszba. De Athénnek most a saját, nehéz útját kell járnia - minél következetesebben teszi ezt, annál jobb. Európának ez nem fog kárt okozni - vélte a zürichi lap.