Az ügy négy oklahomai halálraítélt gyilkos - egyiküket januárban kivégezték - keresete nyomán jutott el az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete elé, miután 15 olyan kivégzésből, amely során midazolamot alkalmaztak, három alanya a fájdalom jeleit mutatta és sokáig szenvedett az ítélet végrehajtásakor.

A helyzetet az idézte elő, hogy a halálbüntetést végrehajtó államok képtelenek műtéti kómaállapotot előidéző nyugtatót beszerezni, miután az Európai Unió 2011-ben megtiltotta az ilyen szerek kivégzési célra való exportját, és az amerikai gyógyszerforgalmazók nagy része is vonakodik ilyeneket eladni a büntetés-végrehajtásnak.

Több konzervatív bíró aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kereset nem más, mint a halálbüntetés intézménye elleni rejtett támadás, és úgy vélekedett, hogy a méreginjekció az alternatív lehetőségeknél humánusabb eljárás.

Liberális oldalról ezzel szemben az a vélemény fogalmazódott meg, hogy az elítéltek úgy érzik, a háromfázisú beinjekciózás egy másik hatóanyaga, a kálium-klorid miatt "élve égnek el", és ha nincs olyan módszer, amely kiküszöbölné a fájdalomérzetet, akkor az azt jelenti, hogy a halálbüntetés sérti az amerikai alkotmány nyolcadik kiegészítését, amely megtiltja a kegyetlen és szokatlan büntetésformák alkalmazását.

A konzervatív, de öntörvényűnek tartott Anthony Kennedy bíró, akinek szavazata gyakran döntő a Legfelsőbb Bíróságon, ezúttal nem adta jelét annak, hogy liberális kollégáinak álláspontjával rokonszenvezne.

Az Egyesült Államokban jelenleg az 50 tagállamból 32-ben, valamint szövetségi szintű polgári és katonai jogban alkalmazzák a halálbüntetést. A leggyakoribb kivégzési módszer a méreginjekció beadása. A méreginjekciónak a Legfelsőbb Bíróság általi esetleges - de nem valószínű - betiltására felkészülve, Tennessee-ben alternatívaként engedélyezték a villamosszék, Utah-ban a kivégzőosztag, Oklahomában a nitrogéngáz általi kivégzést.

A bíróság júniusban hirdet majd ítéletet az ügyben.