A kancellár úgy fogalmazott, hogy a hétvégi törvényellenes kelet-ukrajnai választások nyomán át kell gondolni azoknak a személyeknek a listáját, akik felelősek a kelet-ukrajnai eseményekért.

A kancellár egyértelművé tette, hogy szerinte fenn kell tartani jelenlegi szankciókat. Hozzátette, hogy szeretne azok feloldásáról beszélni, de szerinte ez most nem lehetséges. Ezt az álláspontját azonban nem részletezte.

Hangsúlyozta, most a legfőbb probléma az, hogy a szakadárok által ellenőrzött térségben az emberek egyáltalán túl tudják-e élni a telet. Ismét sürgette a tűzszünetet.

Az Európai Unió eddig 119 ukrajnai és oroszországi magánszemély és 23 cég vagyonát fagyasztotta be. A nyár folyamán szélesítette az Oroszországgal szembeni gazdasági és pénzügyi szankciókat, amelyek az orosz rubel gyengüléséhez és a külföldi tőke meneküléséhez vezettek. Az EU illetékesei szerint a büntetőintézkedések egy százalékkal visszavetik jövőre az orosz gazdasági növekedés mutatóját.

Korábban a nap folyamán Christoph Heusgen, a kancellár legfőbb külügyi tanácsadója egy külpolitikai témájú konferencián szintén azt mondta, hogy a vitatott kelet-ukrajnai választásokon megválasztott szakadár vezetőket is hozzá kell adni a szankciókkal sújtott lázadók és orosz tisztviselők listájához. Heusgen Berlin álláspontját hangoztatta, miszerint a november 2-i szakadár választások megsértik a szeptember 26-án aláírt minszki fegyverszüneti megállapodást.