Az államfő mellett működő emberi jogi tanács ülésén Putyin azt mondta, hogy "sajnálatos módon számos nemzetközi jogvédő szervezet egyszerűen szemet huny a történtek felett, és álszent módon hallgat".

Putyin szerint az ukrajnai események a nemzetközi jog átfogó válságát idézték elő. Úgy vélte, hogy az ENSZ-ben 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, valamint a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ugyancsak 1948-ban elfogadott, úgynevezett genocídium-egyezményt is megsértik Ukrajnában.

"Kettős mércék alkalmazásának vagyunk tanúi a délkelet-ukrajnai lakosság elleni bűncselekmények megítélésében. (...) Az embereket ott kínozzák, kegyetlenül és emberi méltóságukat megalázva büntetik őket, hátrányos megkülönböztetésnek és jogtalan döntéseknek vannak kitéve" - mondta az orosz elnök, anélkül, hogy konkrét eseteket sorolt volna.

Putyin egyúttal köszöntet mondott az orosz emberi jogi tanácsnak az ukrán eseményekkel kapcsolatosan elfoglalt "becsületes és kiegyensúlyozott" álláspontjáért.

Az államfő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a humanitárius problémák megoldása fontosabb a jogi kérdések rendezésénél.

Jelizaveta Glinka, a testület egyik tagja arról számolt be a tanácskozáson, hogy az ukrán hatóságok megtagadták, hogy a kelet-ukrajnai Kramatorszkban élőknek kifizessék a gyermekek után járó szociális ellátást, illetve a nyugdíjakat. Arra hivatkoztak, hogy nincs ilyen nevű település Ukrajnában. Putyin ostobaságnak nevezte ezt, s kijelentette, hogy Oroszország továbbra is egyoldalúan folytatni fogja kelet-ukrajnai segélyakcióit, és menedékjogot biztosít minden, ezt igénylő ukrajnai menekültnek.

Vlagyimir Putyin az orosz és az ukrán nép egymástól való elidegenítését nevezte az ukrajnai válság legnagyobb tragédiájának.

Mihal Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke azt javasolta, hogy "indítsák újra" az orosz-ukrán kapcsolatokat, s térjenek át az információs háborúról az egymás megértését szolgáló információcserére. Az ismert jogvédő szerint az orosz hatalomnak élnie kellene tekintélyével, hogy az országban "demilitarizálja a köztudatot", segítse megszüntetni az orosz és az ukrán lakosság között kialakult ellenségeskedést. Egyebek közt ukrán írók, költők munkásságáról szóló, műveikből készült filmek bemutatását, és ukrán művészek Oroszországba való meghívását javasolta.