Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

A fegyverembargó export- és importtilalmat egyaránt jelent, viszont az idén augusztus 1. előtt megkötött és érvényes szerződésekre nem vonatkozik. Ennek a kivételnek a legnagyobb haszonélvezője Franciaország, amely korábban kötött megállapodások alapján két Mistral típusú hadihajót leszállítását vállalta Oroszországnak mintegy 1,2 milliárd euró értékben, így elvben a fegyverembargó azt az ügyletet még nem érinti, habár Párizsra az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy függessze fel a hadihajók leszállítását. Kivételt jelent még a fegyverembargó alól a jelenlegi uniós katonai kapacitásokhoz szükséges beszerzések és karbantartás. Ez főleg azoknak a főleg keleti tagállamoknak életbevágó, amelyek még volt szovjet vagy orosz katonai technológiát használnak.

Oroszország pénzügyi piacokhoz való hozzáférését oly módon korlátozza az Európai Unió, hogy a hatályba lépést követően az Európai Unióban senki sem vásárolhat majd sem új kibocsátású részvényt, sem kötvényt, sem bármilyen 90 napnál hosszabb lejáratú értékpapírt, pénzügyi eszközt orosz állami tulajdonban vagy más köztulajdonban lévő pénzintézettől vagy vállalattól, amely az orosz gazdaság fejlesztését szolgálja. A rendelet nevesíti is azokat a bankokat, amelyekkel semmilyen értékpapír-ügylet nem folytatható; a Szberbank, a VTB Bank, a Gazprom állami gázóriás pénzintézete, a Gazprombank, a Vnyesekonombank, valamint a különleges orosz állami mezőgazdasági pénzintézet, a Rosszelhozbank. A tilalom ezeknek a bankoknak az uniós joghatás alatt álló, vagyis a tagállamokban lévő leányvállalataira nem vonatkozik, de azok nem járhatnak el anyavállalataik helyettesítőjeként, vagyis nem bocsáthatnak ki kötvényt, majd utalhatják át orosz anyavállalatuknak az abból befolyt pénzt. Uniós szakértők szerint ez könnyedén ellenőrizhető, mert ezek a leánybankok viszonylag ritkán bocsátanak ki a tilalom hatálya alá eső értékpapírt, így a pénzmozgások teljes mértékben láthatóak és átláthatóak, követhetőek.

A szankciók kidolgozásában résztvevő uniós tisztviselők elárulták, hogy az intézkedések összeállításánál azt tartották szem előtt, hogy az unió arányos választ adjon Oroszország lépéseire, a szankciók rugalmasak legyenek, szükség esetén szigorítani és lazítani is könnyedén lehessen azokat, valamint az esetleges válaszlépések a lehető legkevesebb kárt tudják okozni az uniós tagállamoknak. A név nélkül nyilatkozó források rámutattak, hogy a tavalyi év folyamán orosz vállalatok 15,8 milliárd euróhoz jutottak hozzá kötvénykibocsátás révén, az értékpapírok csaknem felét pedig az uniós tőkepiacokon értékesítették.