Infostart.hu
eur:
373.47
usd:
339.92
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán

A magyar ügyek brüsszeli megjelenítése volt a központi téma az EP képviselők fórumán

A májusi európai parlamenti (EP) választásokon kialakult brüsszeli erőviszonyok és a magyar ügyek fokozott megjelenítésének tervei voltak a központi témái vasárnap a 2. Martosi Szabadegyetem utolsó politikai fórumának, amelyen Szájer József és Csáky Pál EP-képviselők beszélgettek.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének zárónapján a Fidesz és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője egyetértett abban, hogy a Kárpát-medencei magyarság erős brüsszeli képviseletét fel kell használni az európai fórumokon eddig alulprezentált magyar ügyek erősebb megjelenítésére.

Úgy vélekedtek: az erős képviselet bővíti az érdekérvényesítés lehetőségeit, ugyanakkor nem szabad túlzó reményeket táplálni, mert a következő időszakban "rögös és nehéz" utat kell végigjárni.

Szájer József az EP választások eredményeit értékelve - külön utalva arra, hogy a Fidesz által állított össznemzeti EP-képviselőjelölti listára a külhoni magyarság tagjai is felkerültek - azt hangsúlyozta, hogy a kárpát-medencei magyarságnak soha nem látott képviselete lett Brüsszelben. Elmondta: a magyar ügyek sokszor hiányoztak vagy csak alulprezentáltan jelentek meg az európai fórumokon, ezért a most megszerzett brüsszeli képviselet azt a célt szolgálja, hogy erőteljesen jelenjenek meg "Európa legnagyobb agóráján".

Hozzátette: emellett tudatosítani kell, hogy "nem lehetnek túl vérmes reményeink", amit az is mutat, hogy az elmúlt tíz évben is rengeteget kellett küzdeni a legkisebb eredményekért is.

Csáky Pál az EP választással kapcsolatban kifejtette: az MKP azt a stratégiát választotta, hogy nem kér befutó helyet az össznemzeti listán, mivel ha ezt megtette volna, akkor a felvidéki viszonylatok között nagy lett volna a veszélye, hogy a párt saját listáján senki sem kerül be az EP-be. Ezzel arra utalt, hogy a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt azt hangoztathatta volna, hogy nem kell az MKP listájára szavazni, mivel a magyar pártnak úgyis lesz képviselője Brüsszelben, később pedig azt mondhatták volna, hogy az MKP képviselője nem szerzett felhatalmazást a felvidéki magyarságtól.

"Ma már világos, hogy az MKP stratégiája jó volt" - szögezte le Csáky Pál, hozzátéve: a felvidéki magyar választók erős mandátumot adtak neki, annál is inkább, hiszen az EP-választáson sikerült legyőzniük a Most-Híd vegyespártot.

A fórumon az egyik nézői kérdésre, amely a Fidesz képviselői csoportjának az Európai Néppárt (EPP) frakcióján belüli helyzetét és a Jean-Claude Juncker EB-elnöki jelölése kapcsán kialakult helyzetet firtatta, Szájer József azt mondta: az erőviszonyok egyértelműek, a Fidesz össznemzeti listáján Brüsszelbe jutott képviselők ahhoz a csoporthoz tartoznak, amely eldönti az EPP ügyeit, és ezt az erőt a magyarság ügyeinek átültetéséhez akarják felhasználni.

Hangoztatta: Juncker jelölése kapcsán nagy a nyomás rajtuk, hogy változtassanak álláspontjukon, de ennek ellenére nem fogják támogatni őt. Magyarázatként hozzátette: nem akarják azt, hogy az EP "túlterjeszkedjen" az unió alapszerződésében megfogalmazott jogkörein, és azt sem szeretnék, ha az unió európai egyesült államokká változna.

"Ha ezt akarnánk, akkor nem azt tennénk, amire a magyar választók felhatalmaztak" - mutatott rá Szájer József, és hozzátette: képviselőcsoportjuknak az a nézete, hogy a magyarság része az európai közösségnek, de ennek alapján alakítani is akarja azt. Megjegyezte, ennek indokoltságát egyebek mellett az is bizonyította, hogy a Magyarország által használt válságkezelési eszközök sikeresebbnek bizonyultak, mint azok, amelyeket például Görögország és Portugália esetében az unió alkalmazott.

Csáky Pál a magyar ügyek brüsszeli megjelenítéséről azt mondta: mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar érdekeket maximális erővel képviselje, ugyanakkor a korábbi felvidéki magyar EP-képviselőknél "érzékelhetőbben akar megjelenni" a Felvidéken is.

Egy kérdésre válaszolva, amely a Most-Híd listáján az EP-be jutott képviselővel való esetleges együttműködésének lehetőségeit firtatta, úgy vélekedett: a kérdés nyitott, és magában hordozza az együttműködés és az összeütközés lehetőségét is.

"Egyelőre beszélő viszonyban vagyunk, aztán meglátjuk, lesz-e ebből több" - jegyezte meg.

Az EB-elnöki poszt körül kialakult helyzettel összefüggésben azt mondta: az EPP-frakció képviselőjeként Junckerre voksol majd, mivel ha nem így tenne, azzal csökkentené az esélyét, hogy a frakción belül a jövőben támogatást szerezzen a felvidéki magyarság ügyeinek. Hozzátette: erről tájékoztatta az össznemzeti listán megválasztott képviselőket is, akik elfogadták álláspontját.

A szerdán kezdődött ötnapos szabadegyetem a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvénye volt. Az erdélyi Tusványos mintájára - hagyományteremtő és hiánypótló céllal - tavaly rendeztek meg először a Révkomáromhoz közeli Martos község Feszty parkjában. Idén központi témáit a felvidéki magyarság sorskérdései és megmaradásának lehetőségei, illetve a nemzetpolitika adta.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×