A szarajevói merénylet vezetett az első világháborúhoz, amely több millió ember halálát okozta Európa-szerte.

A többségében muszlim bosnyákok lakta Szarajevó az 1991-95-ös délszláv háború után igyekezett minden szerb maradványtól megszabadulni, így azokat a lábnyomokat is eltüntették, amelyek az úton Gavrilo Princip lépéseit jelölték. Azóta semmi nem emlékeztetett a merénylet helyszínén a szerb Principre.

Az egészalakos, kétméteres bronzszobrot pénteken, egy nappal a hivatalos országos megemlékezések előtt leplezték le Kelet-Szarajevóban. Ez a város azokból a szarajevói külvárosi részekből jött létre, amelyek szerb fennhatóság alatt maradtak az 1992-ben kezdődött boszniai háború idején. Ma a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozik, míg maga a főváros, Szarajevó, a másik entitáshoz, a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz.

A kelet-szarajevói ünnepség megosztotta a boszniai közvéleményt, a helyi szerbek nem értettek egyet azzal, hogy Gavrilo Principet merénylőnek és terroristának ábrázolják, így nem is vesznek részt a megemlékezésen. Ehelyett az észak-boszniai Visegrádon - ahol Ivo Andric Nobel-díjas író Híd a Drinán című regénye játszódik - Emir Kusturica filmrendező ötlete alapján épült, az íróról elnevezett Andricgradban elevenítik fel a száz évvel ezelőtt történteket.

A megosztottságot jól mutatja az is, hogy amíg a szerbek hősként tekintenek Principre, és szobrot állítottak neki, addig a város másik felén Joseph Haydn volt osztrák császári himnuszának dallamát, az Isten tartsd meg Ferenc császárt játszották a Bécsi Filharmonikusok, akik szombati koncertjükre készültek.