Európa-szerte 400 millió választópolgár szavazhat május végén, Magyarországon 8 millió választásra jogosult van és 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az EP tagjainak megválasztása azonban csak az első lépés, az EP újonnan megválasztott tagjai választják meg az unió következő bizottságának az elnökét és a biztosokat is.

Az EP hatáskörei a Lisszaboni Szerződés következtében jelentősen megnőttek, például új előírás, hogy a választás eredményét figyelembe kell venni az Európai Bizottság elnökének jelölésénél és megválasztásánál. Ez azt jelenti, hogy a választók szavazatukkal közvetlenül befolyásolhatják, ki vezeti az Európai Bizottságot.

Az európai politikai pártok a kampányban február-márciusban nevezték meg jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Az európai parlamenti választás eredményének közzététele után a megválasztott képviselők mandátumvizsgálata júniusban lesz, az EP alakuló ülését július 1-3. között tartják Strasbourgban; ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és a questorokat.

Júniusban az Európai Tanács elnöke konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve a választás eredményét. A konzultációkat követően az Európai Tanács elnöke javaslatot tesz az elnök személyére az Európai Tanácsban és a tanács dönt arról, kit javasoljon elnökjelöltnek, a döntést minősített többséggel hozzák meg.

Az EP július 14-17. között megválasztja az Európai Bizottság elnökét, augusztusban-szeptemberben a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, majd az EP szakbizottságai meghallgatják a biztos-jelölteket.

A szeptember-októberben tartják a biztos-jelöltek meghallgatását hozza, majd az EP októberben szavaz a teljes bizottságról (azaz az egyes jelöltekről külön-külön nem, csak a bizottság egészéről), valamint a kül- és biztonságpolitikai képviselő személyéről.