eur:
389.22
usd:
363.92
bux:
68123.99
2024. május 2. csütörtök Zsigmond

EU-népszavazás - Erősödik a nyomás Cameronra

Jelentősen erősödött a brit miniszterelnökre nehezedő nyomás saját pártja részéről a brit EU-tagság sorsáról megígért népszavazás törvénybe iktatása végett, miután szerda este a kormányzó Konzervatív Párt száznál több képviselője megszavazta az erről beterjesztett egyéni képviselői indítványt.

David Cameron már januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.

Az alsóház tory frakciójának jelentős része azonban törvényben kívánja rögzíteni a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.

Ezt a szándékot kívánta nyomatékosítani annak az indítványnak a két konzervatív párti beterjesztője is, amelyről szerdán késő este szavazott az alsóház. A beterjesztés megfogalmazása szerint a parlament "sajnálkozását" fejezte volna ki amiatt, hogy a kormány nem iktatta be a következő parlamenti évad törvényalkotási programját ismertető, II. Erzsébet királynő által a múlt héten elmondott uralkodói beszédbe a brit EU-tagságról szóló referendum törvénybe iktatását.

A beterjesztők is tisztában voltak azzal, hogy az indítvány elfogadtatására nincs esély, mivel a tervet az ellenzéki Munkáspárt mellett a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokraták sem támogatták, és tudható volt az is, hogy a konzervatív frakción belül is sokan inkább tartózkodni fognak a voksoláson.

Mindazonáltal a beterjesztés így is kapott 132 támogató szavazatot, és ezek közül 114-et - az előzetes várakozásnál sokkal többet - konzervatív képviselők adtak le. Így a 304 fős tory alsóházi frakció tagjainak több mint a harmada elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hivatalos törvényalkotási programba nem került bele az EU-népszavazást kötelezővé tévő jogszabály.

A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.

Komoly hazai és nemzetközi feltűnést keltett az a cikk is, amelyet a múlt héten Lord Nigel Lawson, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, a nemrégiben elhunyt egykori konzervatív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt pénzügyminisztere írt a The Timesban, azt szorgalmazva, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

Nem kisebb feltűnést keltett a hétvégén, hogy a jelenlegi kabinet két magas rangú tagja, Michael Gove oktatási és Philip Hammond védelmi miniszter is kijelentette: ha most tartanák a referendumot Nagy-Britannia EU-tagságáról, ők a kilépésre voksolnának.

Címlapról ajánljuk
Erőszakba torkollottak a diáktüntetések Amerika-szerte

Erőszakba torkollottak a diáktüntetések Amerika-szerte

Az Egyesült Államokban zajló, Gáza-párti diáktüntetések közepette több száz embert letartóztatott a rendőrség. New Yorkban rohamrendőrök hatoltak be egy egyetemi campus egyik épületébe, Los Angelesben két ellentábor csapott össze a rendőrök felvonulása előtt.

Grád Ottó: a nagyobb árcsökkenésre a gázolajnál lehet majd számítani

Hétfőn 10 forinttal csökkentette az üzemanyagok árát a Mol, szombattól egy rendkívüli változással még tovább csökkennek az árak itthon. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint ez a bejelentés új helyzetet teremt a kiskereskedelmi piacon. A változáshoz valamilyen mértékben várhatóan minden töltőállomás alkalmazkodik majd és árakat csökkent - mondta az InfoRádiónak Grád Ottó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Virovácz Péter: kellenének segédmotorok a magyar gazdaságba

Virovácz Péter: kellenének segédmotorok a magyar gazdaságba

Nem mindegy, hogy miért növekedett 0,8%-kal a magyar gazdaság 2024 első félévében, így csak a részletek és a második féléves adatok ismeretében lehet majd látni, hogy tovább cikk-cakkozunk-e vagy tartósabb növekedési pályára álltunk. Az ugyanakkor már most látszik, hogy a külpiacokra termelő feldolgozó vállalatok egyhamar nem fognak ipari növekedést stimulálni – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a keddi GDP-adat kapcsán a Checklist csütörtöki adásában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az adás második részében Mohos Kristóf,  a Portfolio részvényelemzője volt a vendégünk, akit az üzemanyagárak körüli kavarásról kérdeztünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×