Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog

EU-népszavazás - Erősödik a nyomás Cameronra

Jelentősen erősödött a brit miniszterelnökre nehezedő nyomás saját pártja részéről a brit EU-tagság sorsáról megígért népszavazás törvénybe iktatása végett, miután szerda este a kormányzó Konzervatív Párt száznál több képviselője megszavazta az erről beterjesztett egyéni képviselői indítványt.

David Cameron már januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.

Az alsóház tory frakciójának jelentős része azonban törvényben kívánja rögzíteni a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.

Ezt a szándékot kívánta nyomatékosítani annak az indítványnak a két konzervatív párti beterjesztője is, amelyről szerdán késő este szavazott az alsóház. A beterjesztés megfogalmazása szerint a parlament "sajnálkozását" fejezte volna ki amiatt, hogy a kormány nem iktatta be a következő parlamenti évad törvényalkotási programját ismertető, II. Erzsébet királynő által a múlt héten elmondott uralkodói beszédbe a brit EU-tagságról szóló referendum törvénybe iktatását.

A beterjesztők is tisztában voltak azzal, hogy az indítvány elfogadtatására nincs esély, mivel a tervet az ellenzéki Munkáspárt mellett a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokraták sem támogatták, és tudható volt az is, hogy a konzervatív frakción belül is sokan inkább tartózkodni fognak a voksoláson.

Mindazonáltal a beterjesztés így is kapott 132 támogató szavazatot, és ezek közül 114-et - az előzetes várakozásnál sokkal többet - konzervatív képviselők adtak le. Így a 304 fős tory alsóházi frakció tagjainak több mint a harmada elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hivatalos törvényalkotási programba nem került bele az EU-népszavazást kötelezővé tévő jogszabály.

A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.

Komoly hazai és nemzetközi feltűnést keltett az a cikk is, amelyet a múlt héten Lord Nigel Lawson, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, a nemrégiben elhunyt egykori konzervatív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt pénzügyminisztere írt a The Timesban, azt szorgalmazva, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

Nem kisebb feltűnést keltett a hétvégén, hogy a jelenlegi kabinet két magas rangú tagja, Michael Gove oktatási és Philip Hammond védelmi miniszter is kijelentette: ha most tartanák a referendumot Nagy-Britannia EU-tagságáról, ők a kilépésre voksolnának.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×