Infostart.hu
eur:
384.7
usd:
330.85
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

EU-népszavazás - Erősödik a nyomás Cameronra

Jelentősen erősödött a brit miniszterelnökre nehezedő nyomás saját pártja részéről a brit EU-tagság sorsáról megígért népszavazás törvénybe iktatása végett, miután szerda este a kormányzó Konzervatív Párt száznál több képviselője megszavazta az erről beterjesztett egyéni képviselői indítványt.

David Cameron már januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.

Az alsóház tory frakciójának jelentős része azonban törvényben kívánja rögzíteni a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.

Ezt a szándékot kívánta nyomatékosítani annak az indítványnak a két konzervatív párti beterjesztője is, amelyről szerdán késő este szavazott az alsóház. A beterjesztés megfogalmazása szerint a parlament "sajnálkozását" fejezte volna ki amiatt, hogy a kormány nem iktatta be a következő parlamenti évad törvényalkotási programját ismertető, II. Erzsébet királynő által a múlt héten elmondott uralkodói beszédbe a brit EU-tagságról szóló referendum törvénybe iktatását.

A beterjesztők is tisztában voltak azzal, hogy az indítvány elfogadtatására nincs esély, mivel a tervet az ellenzéki Munkáspárt mellett a konzervatívokkal koalícióban kormányzó Liberális Demokraták sem támogatták, és tudható volt az is, hogy a konzervatív frakción belül is sokan inkább tartózkodni fognak a voksoláson.

Mindazonáltal a beterjesztés így is kapott 132 támogató szavazatot, és ezek közül 114-et - az előzetes várakozásnál sokkal többet - konzervatív képviselők adtak le. Így a 304 fős tory alsóházi frakció tagjainak több mint a harmada elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hivatalos törvényalkotási programba nem került bele az EU-népszavazást kötelezővé tévő jogszabály.

A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.

Komoly hazai és nemzetközi feltűnést keltett az a cikk is, amelyet a múlt héten Lord Nigel Lawson, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, a nemrégiben elhunyt egykori konzervatív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt pénzügyminisztere írt a The Timesban, azt szorgalmazva, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

Nem kisebb feltűnést keltett a hétvégén, hogy a jelenlegi kabinet két magas rangú tagja, Michael Gove oktatási és Philip Hammond védelmi miniszter is kijelentette: ha most tartanák a referendumot Nagy-Britannia EU-tagságáról, ők a kilépésre voksolnának.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×