Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Martonyi: Szerbia júniusban kaphat dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére

Több tagállam jelezte az Európai Unió közösségi ügyekért felelős minisztereinek tanácskozásán, hogy időszerű volna, hogy júniusban eldőljön, mikor kezdheti meg Szerbia a csatlakozási tárgyalásokat - tudatta hétfőn, a miniszterek tanácskozását követően Martonyi János külügyminiszter.

A Szerbia és Koszovó között pénteken létrejött megállapodásról a tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy a két ország ezzel a de facto elismerés irányába indult el, a megállapodást pedig a bővítés szempontjából "valóban történelmi jelentőségű". Mindazonáltal arra is felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás gyakorlati megvalósítását is figyelemmel kell kísérni.

Martonyi János úgy értékelte, hogy Szerbia és Koszovó vezetői a döntő pillanatban megértették, hogy ezt a megállapodást most kell megkötni, máskülönben ennek kilátásai a jövőben nagyon bizonytalanná válnak. A miniszter úgy vélekedett, a megállapodás üzenete a térség többi országa számára is az, hogy bármilyen nehéz problémáik vannak is, felül lehet rajtuk kerekedni, és ha sikerül azokat megoldani, akkor előre is lehet lépni az uniós integráció terén.

"Jelezte jó néhány tagállam, mi is, hogy ezek után itt az ideje, hogy júniusban kapjon Szerbia tárgyaláskezdési időpontot, Koszovóval pedig meginduljanak a tárgyalások a stabilitási és társulási egyezményről" - fogalmazott a külügyminiszter.

Hétfőn hozta nyilvánosságra a Szerbiáról és Koszovóról szóló legújabb jelentését az Európai Bizottság is, amelyben a testület az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Szerbiával, miután Belgrád és Pristina is elfogadta a szerb-koszovói megállapodást.

A bizottság úgy véli, Szerbia teljesítette az elsődleges feltételt, és megtette azokat a lépéseket, amelyek tartósan javíthatják kapcsolatait Koszovóval - írta a testület az EU uniós ügyekért felelős miniszterei elé terjesztett jelentésében.

A bizottság azt is javasolta, hogy ezzel párhuzamosan kezdődjenek tárgyalások Koszovóval a stabilizációs és társulási egyezményről. A döntés mindkét ügyben az uniós állam- és kormányfők június végi csúcstalálkozójára vár.

Szerbia és Koszovó pénteken jutott megállapodásra a két ország viszonyának rendezéséről az Európai Unió közvetítésével. A kormányfői szinten parafált megállapodást a szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta hétfőn. A belgrádi parlamentben is ezen a héten szavaznak róla, de jóváhagyása nem kétséges a kormány kényelmes többsége miatt.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×