A legfőbb uniós végrehajtó testület szerdán Brüsszelben tette közzé értékelését azokról az országokról, amelyek vagy már tagjelöltek, vagy erre a státusra pályáznak. A bizottsági javaslatok alapján a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban hozzák majd meg az időszerű bővítéspolitikai döntéseket.

A szerb-koszovói tárgyalások a közelmúltban megszakadtak, miután Szerbia és Észak-Koszovó határa mentén fegyveres összetűzések voltak helyi szerb lakosok, illetve a szerintük a koszovói albán kormányzatot pártoló nemzetközi erők között.

A Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai EU-biztos hivatala által készített értékelés szerint Szerbia jelentős haladást ért el a politikai elvárások teljesítését illetően. A jogrendszer elemei, valamint az intézményi keretek a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelme vonatkozásában összességében megfelelnek az európai és nemzetközi előírásoknak - olvasható az értékelésben. Brüsszel elismerte, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is születtek már kezdeti eredmények. Mindazonáltal - tették hozzá az uniós értékelők - számos hiányosságot kell még pótolni jogi területen.

Az Európai Bizottság méltatta, hogy Szerbia kiadta a háborús bűnökkel vádolt mind a 46 személyt - utolsóként Ratko Mladicot és Goran Hadzicot - a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

Szerbia - ismerte el az uniós végrehajtó testület - növekvően tevékeny szerepet játszik a regionális együttműködésben.

"A Koszovóval való párbeszéd során elért első eredményeket követően" Brüsszel most egyfelől azt várja el, hogy "Szerbia sürgősen valósítsa is meg az eddig megszületett megállapodásokat", másfelől "további jelentős haladást érjen el Koszovóval való viszonyának javítása terén". Az Európai Bizottság állásfoglalása külön hangsúlyozta, hogy Szerbia és Koszovó között "gyakorlatias és fenntartható" megoldásokat kell találni az emberek életkörülményeinek javítása érdekében.

A brüsszeli bizottsági dokumentum kitért Szerbia gazdasági teljesítményére - az életképes piacgazdaság kialakítását célzó lépésekre - és az uniós joganyag átültetésének kérdéseire is, elismerve jelentős eredmények elérését, ugyanakkor rámutatva további felszámolandó hiányosságokra.

Montenegró: tárgyaláskezdés

Montenegró vonatkozásában az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett javaslatot az Európai Bizottság, amely szerint az Adria-parti volt jugoszláv tagköztársaság teljesítette a korábban támasztott feltéteket.

A legfőbb uniós végrehajtó testület szerint Montenegró "készen áll a tárgyalások megkezdésére". Stefan Füle bővítési biztos üdvözölte, hogy az ország összességében kielégítő eredményeket ért el a reformfolyamatban, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Ez utóbbi területen azonban - valamint a diszkriminációmentességet biztosító jogalkotás terén is - még további jelentős erőfeszítéseket kell tennie Podgoricának a brüsszeli bizottság szerint.

Bírálta ugyanakkor Ankarát az uniós végrehajtó testület amiatt, hogy az elmúlt évben nem sikerült haladást elérni Törökország európai integrációs folyamatában, és több mint egy éve semmilyen eredmény nem született a török EU-csatlakozási tárgyalásokon.

A brüsszeli értékelés azt a szemrehányást tette Ankarának, hogy nem törekszik az EU-tag Ciprussal való viszonyának normalizálására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében a földgáz kitermelési jogával kapcsolatos viszálykodás tovább ronthat a helyzeten. A bizottság szerint ugyanakkor a haladás hiánya mindkét félben frusztrációt okoz, és az EU-nak törekednie kellene Ankara európai integrációs elkötelezettségének fenntartására.

Brüsszel és Ankara viszonyában hosszú évek óta megválaszolatlan dilemma, hogy végül is akarják-e a jelenlegi uniós tagországok a népességében igen nagy, ráadásul nem keresztény, hanem muszlim lakosságú Törökország csatlakozását, az európai népek családjába valónak tekintik-e ezt a tagjelöltet.

Füle biztos a nyugat-balkáni térségről szólva elégedetten állapította meg, hogy Horvátországgal sikerült eredményesen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat.

Macedóniát nem akarja Athén

Macedóniát illetően az Európai Bizottság nem tehetett mást, mint hogy megerősítse korábbi javaslatát az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ezt azonban mindmáig akadályozza a görög vétó: Athén nem hajlandó ezen a néven elfogadni a volt jugoszláv tagköztársaságot, mivel Görögországnak is van egy Macedónia nevű tartománya.

Tavaly december óta vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe Albánia és Bosznia-Hercegovina lakosai. E két ország tekintetében azonban a brüsszeli végrehajtó testület megállapításai szerint az elmúlt év során a "jó kormányzás" kialakítása, a jogállamiság, illetve a gazdasági reform terén sem történt annyi haladás, ami indokolná, hogy e két ország az európai integrációs folyamat "felsőbb osztályába lépjen". A Szerbiából kiszakadt Koszovó vonatkozásában még nagyobb az integrációs elmaradás, hiszen az országot több uniós tagállam nem is ismeri el.

A többiektől egészen eltérő helyzetű EU-tagjelölt Izland, amellyel rendben folynak a csatlakozási tárgyalások. A szigetországgal főként a halászati, illetve a környezetvédelmi kérdésekben ígérkezik a legnagyobb feladatnak a megállapodás kialakítása.