Thorbjörn Jagland, a díjat odaítélő bizottság elnöke azzal indokolta a döntést: a két libériai nő sokat tett a nyugat-afrikai országban 13 éven át dúló polgárháború lezárásáért, Karman pedig a Jemenben zajló rendszerellenes tiltakozó megmozdulás egyik legismertebb alakja.

A díjazottak "erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért" - áll a bizottság indoklásában.

A 72 éves Ellen Johnson-Sirleaf Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke. A Nobel-békedíj indoklása szerint 2006-os államfői beiktatása óta a politikus - akit kedden várhatóan újabb öt évre megválasztanak Libéria elnökének - "hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon a béke Libériában, továbbá előmozdította a gazdasági és társadalmi fejlődést, erősítette a nők helyzetét a nyugat-afrikai országban".

Leymah Gbowee nemzetiségtől és vallástól függetlenül mozgósította a nőket a libériai polgárháború lezárása és a parlamenti választásokon való részvétel érdekében - írta a bizottság.

Tavakkul Karman keserves körülmények között, az "arab tavasz" előtt és után egyaránt vezető szerepet játszott Jemenben a nők jogaiért, valamint a békéért és a demokráciáért folytatott küzdelemben - áll az indoklásban.

A bizottság reményét fejezte ki, hogy a döntésük "hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, amely ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából".

Tavaly egy bebörtönzött kínai ellenzékit tüntetett ki a norvég bizottság az átszámítva 1,1 millió eurós pénzjutalommal járó Nobel-békedíjjal, tavalyelőtt Barack Obama amerikai elnököt.